A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása céljával még 1993-ben életre hívott Nemzeti Kulturális Alap újabb átszervezésen esik át.
A szakmai és költségvetési megfontolásokon nyugvó átalakítás részleteiről Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, valamint L. Simon László, az Alap Bizottságának elnöke tájékoztatta tegnap a nyilvánosságot. A miniszter mindjárt leszögezte: a változások nem érintik a Nemzeti Kulturális Alap keretösszegét, legalábbis negatív irányban semmiképp – sőt, jövőre ez még növekedni is fog.
Az átalakítással megtakarított összeget épp a pályázati forrásokhoz fogják átcsoportosítani. Ami a változások részleteit illeti: jelentősen megritkítják a szakmai kollégiumokat, az eddigi 17+2 helyett ezután 9 kollégium fog működni (Előadó-művészet Kollégiuma, Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma, Folyóirat-kiadás Kollégiuma, Könyvkiadás Kollégiuma, Közgyűjtemények Kollégiuma, Közművelődés és Népművészet Kollégiuma, Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, Szépirodalmi és Ismeretterjesztés Kollégiuma, Vizuális Művészetek Kollégiuma).
Lényeges változás az is, hogy a kurátorok számát több, mint felével csökkentik: 150 helyett eztán 72 kurátor marad az Alapnál, ami – a tiszteletdíjak miatt – mintegy harminc millió forintos megtakarítást jelent.
L. Simon László, a NKA Bizottságának elnöke elmondta a sajtótájékoztatón a címben is idézett célkitűzést, vagyis hogy a kultúra támogatása eztán „újra divat, polgári erény legyen”. Ezt pedig úgy kívánják ösztönözni, hogy lehetővé teszik a magyar kultúra NKA-n keresztül történő támogatását magánszemélyek számára, melyet később eseti kollégiumok létrehozásával segítenének.
Felvidék.ma
