Különleges zenei élménynek adott otthont pénteken az ipolysági Menora Saag Centrum Artis épülete. Bogányi Gergely Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas zongoraművész adott koncertet az Ipoly menti városban. A klasszikus zeneműveket a világhírű Bogányi-zongorán szólaltatta meg.
Az augusztus 7-i telt házas koncert után a csodazongoráról, a felvidéki kötődéseiről, valamint a koronavírus miatt megváltozott világunkról is kérdezte a Felvidék.ma a világhírű zongoraművészt.
A klasszikus zeneművek a Bogányi-zongorán csendültek fel. Miben tér el ez a különlegesen kivitelezett hangszer a többi zongorától?
Az egyik legfontosabb újítás, hogy a zongora lelkének tekinthető úgynevezett rezonátor nem fából készült, hanem egy ravaszul és komplexen összeállított karbonkompozitból. A rezonátor több anyagból tevődik össze. Ez rendkívüli dolog, előttünk még senki sem készített ilyen összetételű rezonátort a világon.
A közönséghez szólva (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Fantasztikus kvalitásai vannak. Egyrészt sokkal nagyobb a teherviselése a faalapú rezonátorhoz képet. Másrészt sokkal tisztább és erőteljesebb felhangdús hang képződik általa. A különleges kivitelezésű lábak szintén a hang erősítését szolgálják.
A hangversenyen főleg Chopin- és Liszt-darabok csendültek fel. Minek alapján állította össze a zongoraest programját?
Elsőként a program vázát állítottam össze. Igazából itt improvizáltam a darabok között. Rengeteg darab van a koncertrepertoáromon. Szeretem, ha a koncertnek van egy spontán izgalma, mely a játszott darab helyben történő kiválasztásában is megnyilvánul. Remekművek hangzottak el szabadabb témaválasztásban.
Chopin- és Liszt-művek hangzottak fel (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Élete egy része Váchoz és Szobhoz köthető. Mindkét város közel van a magyar–szlovák államhatárhoz. Milyen a kapcsolata a külhoni magyarokkal, ezen belül az itt élőkkel?
Nagyon kedvelem Ipolyságot, váci születésűként gyermekkorom óta gyakran jártunk át a városba. Számos fellépésem is volt már itt. Az Ipoly menti térség olyan, mintha az életem része lenne. Nem érzem azt, hogy egy határt átlépve más ország területére érnék. Természetes kötődésem van a környékhez.
Művészként miként élte meg az elmúlt hónapok fejleményeit? A közösségi rendezvényekre vonatkozó korlátozások befolyásolták a koncertjeit is?
Március elején még Helsinkiben játszottam. Majd márciusban kezdődött volna életem egyik legnagyobb koncertsorozata. A 2020-as esztendőre húsz eltérő repertoárt magába foglaló, húsz helyszínen megvalósuló fellépést terveztünk.
Átszellemülten (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A sajtótájékoztató még megvalósult, ám a március 25-ei nyitókoncertre a budapesti Zeneakadémia nagytermében már nem került sor. Le kellett mondanunk az összes koncertet. Az ipolysági zsinagógabeli fellépés volt az első koncertem a koronavírus-járvány kirobbanása óta. Kilencéves koromtól soha nem volt ilyen hosszú, fellépés nélküli időszak az életemben.
A Vácon született Bogányi Gergely négyévesen kezdett zongorázni. Hatévesen már országos versenyeken lépett fel. Tízévesen a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába nyert felvételt. Több rangos hangversenyterem megbecsült fellépője volt már. 2000-ben Liszt Ferenc-díjjal, négy évvel később pedig Kossuth-díjjal ismerték el a művészetét. A forradalmian új Bogányi-zongorát 2015-ben mutatták be, mint a hangszergyártás leginnovatívabb megoldását az elmúlt százötven évben.
A Bogányi-zongora az ipolysági Menora Saag Centrum Artis épületében tartott koncert után (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
