A Kairosz kiadó gondozásában jelent meg az elmúlt hetekben Csóti György Trianon után száz esztendővel című kötete, melynek alcíme Beteljesedik-e a herderi jóslat az elveszített magyarlakta területeken?
A kötetben található nemzetpolitikai elemzéseket a szerző a nemrég távozott kiváló költő és nemzete iránt a végsőkig elkötelezett Csoóri Sándor emlékének jegyezte.
„A kötet különös aktualitását adja egyrészről az „eltelt kerek 100 esztendő a világtörténelem egyik legaljasabb békediktátumának aláírása óta”. Ez az esztendő számunkra a nemzeti összetartozás éve is egyben, ami egy újabb 100 évhez erőmerítést is jelent, különösen az elmúlt 10 esztendő nemzetpolitikai kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően. Másrészről a szerző közeledő 80. születésnapja számomra lehetőséget nyújt egy száraz recenzión túli személyesebb sorokra, mintegy köszöntőre a bemutatáson keresztül.
A tanulmánykötet szerzőjét 1994-ben ismertem meg Parlamentbe kerülésemet követően. Egymással szemben ültünk a parlamenti patkóban. Egymással szemben ugyan, de én magam később eszméltem rá, hogy a keresztény konzervatív politikus-diplomata, a rendszerváltozás egyik élharcosa – közelebb áll hozzám nemzet felfogásban, mint az akkori éppen körülöttem ülők.
Írásainak gyűjteménye hitvallás hazáról, nemzetről, országról. Ezt nem az élő udvariasság mondatja velem, amikor az ismertetőt írom a kötetről, hanem azokat a közös küzdelmek során tett elkötelezetten szilárd megnyilatkozásai, melyeket a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában, a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, vagy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban közös munkálkodásunk során tett.
A kötet a szerző elmúlt éveinek néhány elemzését, publikációját és interjúját fűzi egybe. Bár azokat magam is olvastam megjelenésükkor, de így egyben mégis egy koherens egységet nyújtó olvasmánnyá nemesül.
Illyés Gyula temetése kapcsán született írása egy valóságos novella a 80-as évek elejéről.
De az egész kötet nagy ívet rajzol a temetésén spontán felhangzó himnusz alatt távozó érzéketlen vezetőktől, a közülük kilógó Kornidesz történelemtanárig, a közép- és kelet-európai országokban lezajló rendszerváltásoktól a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatói pozíciójából a határon túli közösségeinket ért igazságtalanságok miatti feljajdulásig. Ami összefűzi az írásokat, az a nemzet, a nemzetért aggódás, melyről az átélő-küzdő szemtanú-résztvevő hitelességével ír.
Mindvégig érezhető a politikus kérlelhetetlen igazságszeretete, s a diplomata elemző realizmusa” – írja recenziójában dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az OGy volt elnöke.
Megjelent a Magyar Nemzet 2020. szeptember 29-i számában, a 12. oldalon
