Sok évvel ezelőtt, oly rég, hogy talán igaz sem volt: amikor Heidelbergben, a reformátusság történelmi-szellemi fellegvárában három évet Isten kegyelméből a Karl Ruprecht Egyetemen eltölthettem, akkor már világhírű professzorom, dr. Michael Welker azzal tisztelt meg, hogy egy nap meghívott családi házába. Nagyhét előtt. Körbevezetett a professzori negyedben fekvő, nagyon módos és szép otthonában. Tekintetünk alatt az ősi pfalzi fejedelemség, a református reformációt oltalmazó főurainak naplementétől vörösben izzó hatalmas vára és a Neckar lágy folyamának csillogó, lassú kanyarulata. Németország mediterrán, olaszos sarkában fenséges volt a tavasz ezerszínű tombolása. Ehhez képest meglepett, majdhogynem mellbe vágott, amikor a nappaliban és a gyerekek szobáiban fekete, illetve tarka kendőkkel, takaróval fedett képernyőt pillantottam meg. Miért? – kérdeztem. – A folyamatos sugárzás elkerüléséért. – 1996-ot írtunk. Már akkor milyen környezettudatos életet éltek, s nem csak a professzorék!
És unokáink génállományát mi minden veszélyezteti?
És mi – 2021-ben? Itt ülök sugárzáscsökkentővel védett laptopom képernyője előtt, fejemre folyamatosan árad a wifi-modem elektromágneses hulláma. Éjjel-nappal. Nem messze tőlem mobiljaim. Bekapcsolva. Bemegyek a másik szobába: ott lányom dolgozik két gépen, hatalmas képernyők sugárözönében. Átmegyek a nappaliba, ott plazmaképernyőt néznek unokáim, mindegyik kezében okostelefon, játékokat töltenek le. Mit mondjak? Sugárfertőzés mindenütt – folyamatos éjjel-nappali üzemmódban.
Mi nem vagyunk mesterséges intelligenciák, nem vagyunk robotemberek, csak emberek, a lassan elmenő és a jövő nemzedékek tagjai.
De milyen génállománnyal mennek ők a jövő felé? S milyen lesz gyermekeik, unokáik jövője, ha egyáltalán megélik? S nem jön vissza Urunk, nem történik valamilyen földromboló katasztrófa, emberiségritkító újabb és még brutálisabb világjárvány vagy egyéb. Mert van bizonytalansági tényező éppen elég. Mi pedig tudatosan vagy átgondolatlanul még erre rá is teszünk…
Kép: Pixabay
Személyes tapasztalatok – önszennyezés, mások szennyezése
A 2000-es évek elején a Kossuth Rádió Református Félórájának egyik felelőse voltam. Műsorkészítés közben a stúdióban hatalmas elektronszmogban készült a következő szerdai műsor. Olykor megfájdult a fejem. Egy alkalommal aztán a stúdióban rosszul lettem, és a budai Szent Ferenc Kórház nagyszerű kardiológus professzora, Ádám doktor előtt tértem magamhoz. Hát igen. Elektronszmog – mondta. Nem folytatom. Azóta is foglakoztat az ökotudatos életmód. Rengeteget írtam erről, az utóbbi 4 évben pedig minden szeptemberben megszerveztem okos segítőmmel, a zseniális és csupa szív Tünde tanárnővel a gyönyörű bakonybéli Szent-kútnál, ahol Kányádi Sándor verse szerint „Akármikor jössz, itthon van az Isten”, a Teremtésnapi, Teremtésheti Spirituális Ünnepet. Csendterápiával, erdőterápiával, a szél, a csobogó patak narratívájára figyelő elcsendesüléssel.
És ötletekkel, előadásokkal arról, hogyan vigyázhatunk jobban magunkra, főként a következő nemzedékre környezetükkel együtt. Sokan mondják: ezzel már elkéstünk! Globálisan már visszafordíthatatlan folyamatokban sodródunk. Ez részben így van.
De mindig van egy plusz lépés, amit megtehetünk. És nem lehetünk lemondók, önmagunkat, másokat kárhoztatva eleve romlásra. Nem lépünk ki a sodrásból, nyilván. De legalább mentőcsónakba szállhatunk.
Emlékszünk Noé bárkájára? Az is életmentő bárka volt. Isten terve szerint. A mi mai életmentő bárkánkba vihetünk olyan élni segítő létezéstechnikákat, amelyekre figyelve, betartva azokat talán kissé csökkenthetjük az önszennyezést, egymás szennyezését, a genetikai ártalmakat, tehetünk a környezet némi tehermentesítéséért. Most az elmélet próbájaként néhány gyakorlati ötletet osztok meg az érdeklődő Olvasókkal.
Néhány házilagosan kivitelezhető, költségkímélő jó tanács
1) Kerüljünk mindent, ami mérgezőforrás lehet. – Lehetőleg ki kell küszöbölnünk minden génmanipulált, fluoridot tartalmazó terméket, mesterséges illatanyagokat, mesterséges gyógyszereket, kémiai élelmiszer-adalékanyagokat és egyéb szintetikus vegyszereket. A legtöbb családnak ez azt jelenti, hogy teljesen vagy nagy mértékben ki kell ürítenie a kamráját, fürdőszobáját, garázsát a vegyi anyagok és vegyszerek eltávolításával. Ne feledjük: a túlélésre berendezkedett milliomosok, milliárdosok nem fogyasztanak génmanipulált termékeket és kizárólag szerves ételeken élnek.
2) A megfelelő táplálkozás védi a DNS-t és létfontosságú. A helyes táplálkozással (magas ásványianyag-tartalom, antioxidáns tartalom…) lehet megakadályozni a DNS-károsodást. Fontos az alacsony szintű sugárzásra való odafigyelés, valamint a mérgező vegyszerek kerülése. Ne feledjük: a helyes táplálkozás növeli a humán szaporodási egészséget, sőt, javítja az agy működését is.
Kép: Thinkstock
3) Amit csak tudunk, termeljünk meg magunknak. Akkor legalább nagyjából tudjuk, mit fogunk fogyasztani. Hovatovább: az egyetlen étel, amiben bízhatunk az, amit mi magunk termelünk.
4) Tanuljunk önvédelmet. Lelkileg, szellemileg és fizikailag is. A lelkihez kezünk ügyében van európai kultúránk fundamentuma, a Biblia. Szánjunk időt a tanulmányozására, a megtartó forrásvízhez fordulásra. Próbáljunk szellemileg is a minőségtelen praktikáktól elszakadni és igényesnek lenni minden területen (zene, irodalom, szabadidő, sport). Legyünk felkészülve arra, hogy fizikailag is megvédjük életünket, otthonunkat és vagyonunkat.
5) Fenntartással és szelektíven viszonyuljunk a többségi propagandához. A világ sok országában tanítják a médiafogyasztás kultúráját és kritikus szemléletét. Tanuljunk másoktól! Ne figyeljünk oda az agyzsibbasztó propagandaáradatra. Korlátlan tévé- és rádiófogyasztás helyett – szemben a reklámokkal! – váltsunk megbízható, igazságkereső weboldalakra, azok tanulmányozására.
6) Keressük olyanok társaságát, szövetkezzünk olyanokkal, akik tudatos és tájékozott túlélők, legalábbis erre törekszenek. Készségek és ismeretek megosztásával növelhetjük túlélési esélyünket.
7) Képezzük magunkat mentális alkalmazkodó képességünk növelésére. A túlélés érdekében nem engedhetjük meg magunknak, hogy „csőlátással”, egyoldalúan éljünk. Az ember minimum háromdimenziós lény: test-lélek-szellem. Arányosan és egyenlőképpen gondozni kell mindegyik dimenziót. A túléléshez tudni kell alkalmazkodni, megoldani a problémákat, és a személyes erőforrásokat innovatív módon használni. Szükség lesz rugalmasságra, ami nem elvtelenség, hanem a bibliai megtérés, szellemi-lelki változás aktualizálása, megélése a változó 21. századi kibertársadalom viszonyai között.
8) Kerüljük a fokozottan sugárzó anyagokat, eszközöket vagy legalábbis csökkentsük használatukat. Semmi sem okoz DNS-károsodást gyorsabban, mint a sugárzás és a körülöttünk lévő sugárforrások. Redukáljuk a mobiltelefonok, intelligens mérőórák és még a wifi használatát is, ha lehetséges. Nagyon figyeljünk oda, hogy mobiltelefonunkat ne vigyük az ágyunkba, ne tegyük ingünk vagy zakónk zsebébe a szívünk fölé. A sugárzás összegződő, vagyis felhalmozódó ártalom a szervezetben, így egyre rosszabb lesz az idő múlásával. Radikálisan csökkentsük az önszennyezést!
Mikor lenne legalkalmasabb ezeket kipróbálni? Éppen böjtben! Kezdve azzal, ami számunkra a legkézenfekvőbb, amiben már gyakoroltuk magunkat. Vegyük biztatásnak ezt a pár gondolatot. Pandémiás böjti időszakunk lehet így a átgondolás és a helyes életmódbeli döntések meghozatalának kivételes ideje. Beszűkült mozgásterünk még nagyobb cselekvési, gondolati, innovatív ideje lehet ez a különös világhelyzet.
Pál apostol intése nagyon illik a fentiek átgondolásához, alkalmazásához napjainkban:
„Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de nem válok semminek a rabjává” (1Korinthus 6,12).
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
