Szakértői beszélgetés folyt a budapesti Magyar Külügyi Intézetben a szlovákiai választások eredményéről és annak várható következményeiről. Az alábbiakban ennek a főbb gondolatait ismertetjük.
Szarka László, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője, Öllös László politológus, a somorjai Fórum Intézet vezetője és Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet Szlovákia-szakértője beszélgettek a külügyi intézet „Kávé és külpolitika” elnevezésű rendezvényén a szlovákiai parlamenti választások eredményéről és annak a két ország viszonyát meg a magyar kisebbséget érintő várható következményeiről.
A házigazda, Hamberger Judit alapos képet adott a pozsonyi előrehozott választások előzményeiről, a kampányról, a választási eredményekről. Hamberger Judit „brutális Smer-győzelemnek” nevezte a végeredményt, leszögezte, hogy a jobboldal felőrlődött a kampány idején címlapokra került régi botrányai miatt, melyeket a titkosszolgálatoktól szivárogtattak ki. A botrányokból Robert Fico sértetlenül jött ki, a vártnál jóval nagyobb választói részvétel pedig abszolút többséget hozott neki. Felvetette a kérdést, hogy Orbánhoz hasonló módon, egyeduralkodóként léphet fel, s beszélgetőtársaitól arra is választ várt, lehet-e más taktikája Ficónak.
Szarka László a Smer stabil, de nehézségekkel teli kormányzására számít. Az Európai Unió fiskális paktumát Szlovákia aláírta, a szükséges reformokat Ficónak kell megcsinálnia, kedvezőtlen társadalmi hatású lépésekkel. A paktum példátlan mértékben csökkenti a mindenkori pozsonyi kabinet szuverenitását, mondta, nem lehet tudni, ez milyen következményekkel jár majd. A helyzet megoldásához Ficónak az ellenzéki pártok konstruktív hozzáállására is szüksége lesz, Szarka ennek tudja be, hogy az elmúlt időszakban a felelősségteljes politikus szerepét öltötte magára. Öllös László szerint Fico „visszafogottságához” az is hozzájárult, hogy a választások pillanatáig úgy látszott, rendkívül alacsony lesz a részvétel, így nem tudhatta, hány mandátumot fog megszerezni, s nyitott akart maradni egy jobbközép párttal történő koalíciókötés esetére. A csaknem hatvan százalékos részvételnek köszönhetően végül abszolút többséget szerzett, így a helyzete mára megváltozott. Öllös szerint a magas részvételi arány okozta azt is, hogy a Magyar Koalíció Pártja, amely nem rontott, de nem is javított 2010-es eredményén – nem jutott be a parlamentbe.
Szarka László szerint az MKP kudarcáért főként az országosan ismert politikusgárda hiánya és a párt regionális jellege a felelős. Hibának nevezte, hogy az MKP nem szövetkezett a Most-Híddal, és leszögezte: a szlovákiai magyarok egyre kevésbé fogékonyak az etnikai üzenetekre, nem tudnak mit kezdeni olyan fogalmakkal, mint az autonómia és az identitás, mert az semmit nem mond nekik, nem oldja meg a megélhetési problémáikat. Látják, hogy a szlovák politikai pártok és a sajtó is az MKP ellen lép fel, így ugyanolyan nacionalista pártként kezelik, mint Slota nemzeti pártját. Szarka szerint a Most-Híd időben felismerte, hogy etnikai pártként nincs jövője a magyar politizálásának, mert nem lesz elég szavazata a parlamentbe és kormányba jutáshoz, ezért – okosan – szlovákokkal szövetkezett. Itt Szarka az RMDSZ-t hozta fel példaként, mely hosszú ideje képes minden színezetű román kormányban ott lenni. Kijelentette: a magyar kormánynak is az ilyen pártokat és törekvéseket kellene támogatnia. Kiemelten szorgalmazta, hogy Orbán Viktor ismerje el Bugár Béla pártját teljesjogú partnerének. Szarka szerint a Most-Híd szlovákiai magyarságon belüli támogatottsága erős, és hangsúlyozta, badarság lenne a párt szavazóit megtévesztett emberekként kezelni. Véleménye szerint fel kell ismerni, hogy ezek a választók identitásuk meghatározó elemének a többséggel való békés viszonyt tartják.
Öllös László viszont arra figyelmeztetett: korábbi szerepléséhez képest a Bugár Béla vezette Most-Híd is harmincezer szavazatot vesztett, ezek nagy része magyar szavazat, csak a veszteség feltehetően nem az MKP, hanem a Smer javára történt. Öllös szerint ez egy teljesen új trend a szlovákiai magyarság politikai irányvonalában, és elsősorban annak köszönhető, hogy a Most-Híd elhomályosította a tradicionális határvonalat a magyar és nem-magyar pártok között. Hogy ennek milyen következményei lesznek a jövőben, nehéz megjósolni. Öllös kifejtette többek közt: egy olyan országban, ahol kilátás sincs arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogállását törvényben rendezzék, és ilyen alapon politikai képviseletet kapjanak, hatékonyan védhessék érdekeiket és dönthessenek az őket érintő kérdésekről, az etnikai pártnak létjogosultsága van. Leszögezte azt is: választási koalíciót köthetett volna az MKP és a Most-Híd, de „az MKP-t korábban nem azért robbantották fel, hogy aztán újra együttműködjenek”. Bugár Béla ráadásul ahhoz ragaszkodott, pártja listáján indulhat néhány MKP-s jelölt. Ez az MKP öngyilkosságával lett volna egyenlő – ő szó szerint úgy fogalmazott: „a halálos öleléssel lett volna egyenlő” -, s példaként az OKS-t említette, melynek 4 képviselője jutott be a parlamentbe Bugár listáján 2010-ben, s végig ott ültek a Most-Híd frakciójában, de a koalíciós politika alakítása során szóhoz sem juthattak, nem kaptak egyetlen kormányzati vagy koalíciós posztot sem, sőt még a megszerzett szavazatokért járó állami támogatás összegéből sem jutott nekik egyetlen fillér sem. Végezetül még azt is megjegyezte, az összkép jóval árnyaltabb, mint ami egy beszélgetés során felvázolható. Nem lehet tudni ugyanis azt sem, hány magyar maradt volna távol a szavazástól, ha az összeborulás megtörténik, mert az egységes magyar párt megosztása óta a magyarságban is ott vannak a kibékíthetetlen ellentétek.
Magyarország és Szlovákia viszonyának alakulásában mindhárom szakértő hűvös racionaliást remél. Martonyi János és Mikuláš Dzurinda külügyminiszternek – a vitás kérdések ellenére – sikerült megtalálnia a mértéket, mondták, így a gazdasági kapcsolatok és együttműködések jók voltak. Ha minden igaz, karrierdiplomata kerül a szlovák külügyminisztérium élére (Miroslav Lajčákot emlegetik), így az eddigi trendnek nem kell változnia. Soha nem tudható azonban, milyen problémákat hoz a holnap, tehát a látványos konfliktusok sem zárhatók ki.
Felvidék Ma
Az MKI-hagfelvétele az alábbi médialejátszót indítva hallgatható meg:
{saudioplayer}mki2012.mp3{/saudioplayer}
