Kétnapos találkozón vettek részt a V4-ek képviselői a Magas-Tátrában május első hétvégéjén. Magyarországot Balogh Csaba pozsonyi nagykövet képviselte.
Áder János új köztársasági elnök a közjogi helyzet miatt nem tudott részt venni a találkozón, ugyanis 2012. május 10-én lép be hivatalába.
A visegrádi csoport – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország államfői és képviselői a visegrádi térség regionális identitásának megerősítéséről, az idegenforgalmi együttműködés fejlesztéséről, az Európai Unió keleti-partnerségi politikájáról tárgyaltak. Egyeztettek arról is, hogy milyen álláspontot képviseljenek a tagországok a májusi chicagói NATO-csúcstalálkozón.
Május 5-én délelőtt a Csorba-tónál hivatalosan fogadták a találkozó résztvevőit s kezdetét vette az első plenáris ülés. Az államfők feleségei is tárgyaltak ez időben, s lovaskocsis körúton ismerkedhettek meg a Csorba-tó körül kiépült turistaközponttal. Délután a visegrádi csoport képviselői a Lomnici csúcsra kirándultak, ott megtekintették a Szlovák Tudományos Akadémia obszervatóriumát. Május 6-án vasárnap délelőtt került sor a második plenáris ülésre. A felek jelképes faültetésen vettek részt, ezt követően közös sajtótájékoztatót tartottak.
A Csorba-tó, mint helyszín a felvidékiek számára az 1949-es Csorba-tói egyezményt is eszébe juttatja. az 1949. július 25-én aláírt ún. Csorba tó egyezményben Magyarország az akkor még fennálló mintegy 25,3 millió dollár jóvátétel és egyéb cseh követelések fejében lemondott minden Csehszlovákiával szemben támasztott igényéről. Az egyezmény úgy fogalmaz, hogy „a két ország területén lévő … javaknak …valamint kölcsönös követeléseinek és igényeiknek az összege …nem tüntet fel akkor különbséget, amely azoknak hosszadalmas nemzetközi tárgyalások útján történő pontos megállapítását indokolná” ezért azokat „kölcsönös kiegyenlítéssel rendezettnek tekintik, azokról lemondanak és azokat megszűntnek nyilvánítják”. A magyar kormány (az ügyben érintett polgárai megkérdezése nélkül) állami tartozás fejében lemondott az 1946. február 27-i lakosságcsere egyezmény alapján Csehszlovákiával szemben támasztható követelésekről, mint ahogy átengedte a Csehszlovák Nemzeti Banknál vezetett lakosságcsere számlán az MNB javára fennálló aktív egyenleget is. Felvidéken ezzel felgyorsulhatott a magyar gazdasági tevékenység ellehetetlenítése, a magyar gazdák kifosztása.
Felvidék.ma
