A Wallenberg év keretében szervezett kolozsvári megemlékezés nyitóbeszédében Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken kiemelte: ma is van ok arra, hogy felidézzük az embermentők emlékét, köztük Esterházy Jánosét is.
A kolozsvári megemlékezésen helyi holokauszt-túlélők szólaltak fel, levetítették a Raoul Wallenbergről készült kisfilmet, és előadások hangzottak el a „Szamos parti Wallenbergként” is emlegetett Járosi Andor kolozsvári evangélikus esperesről, továbbá Sztehlo Gábor budapesti evangélikus lelkipásztorról.
Németh Zsolt elmondta, hogy a 2012-es Wallenberg év keretében egyfelől a magyarországi zsidóság történetének megrázó fejezeteire kívánnak emlékezni, másfelől viszont az embermentőkre is rá szeretnék irányítani a figyelmet. Ennek jegyében szerveznek konferenciát az embermentőkről május 15-én, azon a napon, amikor Esterházy János egyedüliként szavazott a szlovák parlamentben a zsidók deportálása ellen. Az államtitkár megemlítette, Esterházy, Wallenberg és Járosi sorsa megdöbbentő párhuzamot mutat. Valamennyien a nácik ellen harcoltak embermentőkként és a szovjet kommunizmusnak estek áldozatul. „Sorsuk drámai módon bizonyítja, hogy a nemzeti és a szovjet típusú kommunizmus mennyire egylényegű” – állapította meg az államtitkár.
A múltidézés mai vonatkozásaira rávilágítva Németh Zsolt elmondta: jelenleg az látszik, hogy „recseg-ropog körülöttünk a világ”, újra a „nemzeti önzés divatja” került előtérbe. „A pragmatizmusnak nevezett önzéskultusz jelenlegi stádiumában az európai jobboldali eliteket söpri el, amint az Franciaországban történt, de lehet, hogy eléri a baloldalt is, és akkor jön majd a szélsőség, mely nem tudjuk hova vezet” – jelentette ki az államtitkár. Németh Zsolt úgy vélte „ezekkel a tendenciákkal szemben van miért Raoul Wallenberghez és Járosi Andorhoz fordulni”.
Járosi Andor alakját Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök és a néhai esperes unokája, Antal Margit tanárnő idézte. Amint elmondták, Járosi szóban, írásban, prédikációban, és cselekedetben is fellépett a kolozsvári zsidók deportálása ellen. Tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen, hamis keresztleveleket állított ki számukra, és olyan körülmények között bújtatott lakásában egy 15 éves zsidó lányt, hogy az evangélikus parókiába német tisztek voltak beszállásolva. A város elfoglalása után a szovjet csapatok elhurcolták, 1944 karácsonyán a magnyitogorszki fogolytáborban halt meg.
Szilágyi Júlia, és Nussbaum László kolozsvári holokauszt-túlélő is arról beszélt, hogy életét másoknak köszönheti.
Prőhle Gergely a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: kettős minőségben van jelen, hiszen a magyarországi evangélikus egyház világi vezetőjeként is jött. Sztehlo Gábor budapesti evangélikus lelkészről tartott előadást, aki zsidó gyermekek százait mentette meg. Prőhle Gergely kiemelte, hogy Sztehlo a szovjet megszállás után is folytatta a gyermekmentést. Az általa kiépített intézményekben együtt nevelkedtek a megmentett zsidó gyermekek a Horthy hadseregében szolgált katonák árván maradt gyermekeivel.
Az államtitkár az evangélikus egyház által 2009-ben meghirdetett Sztehlo emlékév tanulságaként mondta el: „tisztességes keresztény semmilyen körülmények között nem lehet egy kicsit sem antiszemita”. Hozzátette, „ha a Wallenberg év önvizsgálatra késztet, és segít megérteni, ami körülöttünk történik, nem volt hiábavaló”.
Prőhle Gergely a rendezvény zárszavában úgy vélte: az értékközpontú mai állami tisztviselőknek legfőbb feladatuk, hogy hidat építsenek az ősi zsidó-keresztény hagyomány és a modern világ között.
A kolozsvári gettóból 16 ezer kolozsvári és kétezer környékbeli zsidót vittek el a náci haláltáborokba.
Felvidék.ma, MTI
