Lexikonok meghatározása szerint a 19. században igen kedvelt műfaj volt a rege, amely jelenthet prózai vagy verses elbeszélést, népköltészeti vagy műköltőtől származó alkotást is. Toldy Ferenc meghatározása szerint a monda történeti alapon nyugvó elbeszélés, a rege költött elbeszélés. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a rege ősi, szájhagyományban élő, csodás történet, elbeszélés. Lehet a népköltészet egyik elbeszélő műfaja, de lehet költőtől származó verses elbeszélés. Klasszikus költőink mint Arany János, szívesen nevezték történeti elbeszéléseiket regének. Ma én is igaz történettel, lírai prózával jövök Eléd, Uram. A digitális eszközökön megszerkesztett spirituális regélés Neked örvendező műfajával. Fogadd, kérlek, jó-tetszéssel, Égi-Földi Nagy Király, nemzetek és szívek Ura, velünk vándorló Istenünk 2021 karácsonyán.
Digitális lelki rege új műfajával jövök Hozzád, Uram
Uram, köszönöm „eszköztelen” karácsonyod. Hiszen azon az eszköztelen, végtelenül egyszerű szent éjszakádon megmutattad jelenléted legszemélyesebb valóságát. Csak a Te megjelenésed volt a fontos a Gyermekben. Eszköztelenül, isteni puritánságban, emberi pompa nélkül léptél közel hozzánk. Az éj angyal-, és pásztortanús csendjében jöttél el, a bizonytalan világban kegyelmed jászolába helyezted Szentedet. Pólya, szalma, kőbölcső. S mindez másé volt. Mégis minden a Tiéd, hiszen teremtő Igeként mindennek anyagát Te hoztad létre Atyáddal egységes szavaddal. Minden a Tiéd, de megjelenésében, anyagában, formájában minden a másé. Ez a bűn paradoxonja. Így jösz ma is. Tiéd minden ember a teremtés jogán, minden nép, nemzet, feketék, sárgák, fehérek, keverékek. De 7,6 milliárd teremtményedben hány jászolnyi hely nyílt meg Előtted? Hány szalma-ember, kőszívű ember, hány pólya-kincses koldusod mondta el idei szentestéden: „Habár szegény e szállás, de mindörökre hálás, úgy áldja Krisztusát”? Jobb is, hogy ezt csak Te tudhatod, Uram.
Ilyen szegény szállással vártalak én is, de hálás szívvel. Várakozó szívem Elébed ment, s miként a Téged látni vágyó Zákeust, észrevettél milliárdnyi szív között engem is. Mekkora a Te emberi lélek-rezdüléseket felfogó szíved jelzésrendszere, mikro-, és makro-rezonanciákat észlelő figyelmed? Erre csak Te vagy képes, aláhajló szereteted végetlen gyengédségében, Te, Aki Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme vagy (Ézsaiás 9,6).
Adyval és Ady ellenében
Ady karácsonyoló gondolata egyszerre marad teljesületlen vágy, de egyúttal beteljesült, valóra vált rege is.
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.
Digitális regémben innen és most jelentem református hitünk presbiter zsenijének: paradox módon igazzá lett a költői vágy. Hiszen akik befogadták Őt, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében (János 1,12). Ilyen Isten gyermekei élnek a Kárpát-medencében sok millióan, szerte a nagyvilágban milliárdok. Friss adatok szerint a ma élő 7,8 milliárdnyi világnépességben 2 milliárd 380 milliónyi katolikus, protestáns, ortodox, és mindenféle néven illetett Krisztus-követő megkeresztelt.
Laptopomon regélem hát el Neked Arany Jánosunk értelmezése szerint a posztmodern kor technikai eszközével alábbi igaz regémet. Komputeremen zengem el Neked gyermeki magnifikátomat, magasztalásomat, a nagy örömet hirdető angyal szavába kapcsolódó dicsőítő énekemet, személyes benedictusomat és glóriámat. Simeonnal áldalak, aki agg szemmel is megláthatott Téged. A 84 éves Annával hálával mondom, megláthattam én is Jeruzsálem megváltását. Magnifikátos, benedictust, glóriát dúdoló lelkem sorsszimfóniáival, szolgádként zengem el Rólad, Uram, hogy e szent éjszakán ég-ígérő, égig érő imákban jutott időm másokra gondolnom. Kegyelmedből adott testvérekre, hajdanvolt hívő felmenőimre, hitben járó utódaimra, társamra, sorsomat Igékkel támasztó drága lelkekre, akik igehirdető, és írott szavaimat, confessióimat Rólad hittel támogatták.
De gondoltam a gáncsoskodókra, a múlt rögzült képeitől szabadulni nem akaró előítéletek hordozóira, ellenfélre, ellenségre. Ezek “munkája” a végtelen léttenger hullámzásában csak egyetlen pillanatfodor, hullámokba vesző. De ami maradandó, az Te vagy! Tengernyi hullámverés közben Örök Kőszikla, Egyetlen Fundamentum, Isten bepólyáló kegyelme. Rólad, Hozzád minden szavam.
Téged énekellek minden módon
Téged énekel írásom, befogadott létezésem, gyermekként is Nagy Király, Mindenség Ura. Évtizedek során beszélgettél velem, s minden szavam Benned fogant. Ez lett elvehetetlen örökségem. Elmondom: mindennél értékesebb létgyémántja vagy életemnek. Ünnepeim legdrágább ajándéka az, hogy elmondhatom: Igéid évgyűrűi szépen felsokasodtak bennem. 73 esztendő életté testesült bibliai versei támasztják lelkem, gerincem. Téged énekellek, csillagtámasztó Csipkebokra a mindenségnek és porszemnyi szívemnek. „Vagyok, aki vagyok” titkom vagy nekem is, Aki fenségedet lelki és kijelentetett szavakba öltöztetted. Kristálytiszta élő vízforrása lettél lelkemnek. Sorsölelő sebhelyes karjaidba zártál és örök ölelésben tartod az életem.
Univerzumok és multiverzumok hirdetik alkotó kezed szakadatlanul termő csodáit, melyek révén Lelkeddel jegyezted be minden atomba és molekulába törvényedet. A cáfolhatatlan alapigazságot, létprincípiumot: hogy a szellem csillagfényévekkel előzte meg az anyag születését. A Te létbehívó, létteremtő roppant gondolataidnak engedelmeskedett az ősanyag. Részecske-milliárdok és hullámrezonanciák mérhetetlen és mérhető nagyságrendben magasztalnak Téged, Örök Logosz-Ige. Atyáddal és a Lélekkel végtelen közösségben.
Szeretet-erőműved kifogyhatatlan boldogság energiáiért égi lények, boldog lelkek miriádjaival éneklek halkan és hangosan alleluját ezen a karácsonyon magyarul. Lélek himnuszokat. Zeneművek dallamcsodáin át özönlenek lelkem magasztalásai Hozzád. És a zsoltáros himnikus emelkedettségével olvasom újra a menny és föld Isten-dicséreteit, Sion népének diadalénekét, és a minden lélek dicsérje az Urat 150 zsoltárt záró Laudate Dominumot. Hozzád Fenséges Király, Gyermekarcú Istenem minden imám imádása, jászolbölcső emberhorizontú trónján és mennyei trónuson regnáló szelíd Fenség, jóság, irgalom, megbocsátás, emberré lett szeretet foglalata. Zendüljön ma is emberszív és mindenség glóriája nevedre, végtelenbe halkuló, pulzáló harmóniái fúgáknak, oratóriumoknak, kantátáknak.
Hódoljanak Előtted énekelt és zeneeszközök teljességével szóló vox humanák, s olvadjanak egybe a vox angelussal, angyali énekkel, a vox beatus-szal, boldogjaid és szentjeid áhítattal megszólaló ámenjeivel, győztes Bárány. Tiéd e földi, planetáris hangverseny, ki bárányok és farkasok között is ugyanaz maradtál: Isten Báránya, aki elveszed a világ bűneit. Az Örök Van, a teremtett mindenség és embergyermekeid javára. Szent éjszaka pólyás Istene, maradj velünk, s legyen Tiéd most és mindörökké a Soli Deo Gloria…
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
