Március 18-án péntek délután nyílt meg a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének (MAMSzE) új kiállítása Trope címmel a komáromi Limes Galériában. A kiállítók, Csernok Barnabás, Éliás Ádám, Király Zsuzsa, Maruscsák Dávid, Szunyog Júlia és Tóth Emese, Kassán, a Márai Sándor Gimnáziumban Fecsó Szilárd művészeti oktató révén kezdtek el komolyan művészettel foglalkozni. A gimnázium befejezése után Simon Líviának, a Bodrogközi Ifjúsági Műhely alapítójának köszönhetően a fiatal művészek ma is egy közösséget alkotnak. Közös kiállításuk „a változatos változás megtapasztalása” – hangzott el a megnyitón.
Ahogy Balla Rita kurátor, egyben galériavezető fogalmazott, mérföldkőhöz érkeztek az egyesület életében, hiszen ettől az évtől részben átvették a Komárom belvárosában lévő volt Katona-templomban működő galéria vezetését. Hozzátette,
a mai kiállítás újból eggyé formálta a társaságot, fizikai és szellemi találkozási pontot biztosítva számukra.
A hat kiállító művész mindegyike más-más művészeti ág képviselője, műveiket Kanóc Ildikó művészettörténész mutatta be.
Beszéde elején rögtön megmagyarázta a szokatlanul csengő kiállítás címet, melynek jelentése változásꓼ csillagászati szakkifejezésként a nappalok és az éjszakák időtartamának szemmel látható váltakozásait jelenti.
„Ez a változás egyértelműen motivációja a művészeteknek a barlangrajzoktól a kortárs fény-installációkig”
– emelte ki, hozzátéve, a szóban magában benne rejlik az idő múlása, amit az emberek szeretnek „kimerevíteni”.
„Világunk szociális berendezkedése, életünk felgyorsult ritmusa vagy épp a világpolitikai események okozta változások miatt szükségünk van mérföldkövekre, melyekkel meg tudjuk határozni helyünket az időben is” – magyarázta. A kiállított művekről elmondta, mindegyik egy erősen meghatározott pillanatot jelenít meg. „A művészet létének jogosultságát különböző módon alátámasztó lazán összefüggő tárlat a mai” – húzta alá.
(Fotó: Krűger Viktor)
A művészettörténész ismertetve a kiállító művészeket elmondta, Király Zsuzsa linóleummetszeteinek és digitális nyomatainak fő motívuma a hullám, és annak dinamikus mozgása.
Ezzel ellentétben Tóth Emese installációjában az egyén belső folyamatainak változását, egy gondolatmenet értelmezési térképét rajzolja fel. Szunyog Júlia nyírfaháncsból készített munkáiban a fény-árnyék játék segítségével arra világít rá, mennyire megváltozott a ma emberének természethez való viszonya.
Csernok Barnabás rozsda-ecoprint nyomatai és a hagyományos jávai textilfestéssel létrehozott munkái szimbiózist teremtenek a több ezeréves technika és a tudományos fantasztikum között.
Maruscsák Dávid és a Dynamical Systems média installációja egy olyan dinamikus és interaktív változó rendszer, ahol minden mozdulat, hang és vizuális effektus a jelenlévő cselekedeteinek eredménye.
Éliás Ádám munkáiban sokszor alkalmaz újrahasznosított anyagokat isꓼ szobrainak fő motívuma a szekér, ami az ősidőktől fogva az élet minőségének változását szimbolizálja vagy a kerék, ami egyszerre jeleníti meg az ōrōklétet, a mozgás hiányát és a haladást, a mozgást magát – részletezte Kanóc Ildikó.
Végül a művészettörténész rávilágított, a trope szó zenei viszonylatban változatosságot is jelent.
(Fotó: Krűger Viktor)
„Az itt kiállított tárgyak már csak változatosságukkal is kiérdemlik figyelmünket, viszont minden művész munkája arra ösztönöz, elgondolkodjunk azon, hogy a körülöttünk történő változásokat, hogyan dolgozzuk fel mindennapjainkban, legyen szó itt akár egy mozdulatsorról vagy gondolatról, a környezetről, ami körülvesz bennünket, vagy a társadalomról magáról” – fogalmazott.
Az április közepéig tartó tárlat által bemutatott műveknek köszönhetően a „változatos változás megtapasztalására” nyílik lehetősége az érdeklődőknek.
(SZE/Felvidék.ma)
