A balatonparti zamárdiak 2005 óta szervezik a Feltámadási menetet, mely négy ágban halad. A szárnyas keresztek eljutottak a Csíksomlyói búcsúra, onnan az egyik kereszt Felvidéken jár, így pl. Tornalján, Rimaszombatban, Sávolyban, Füleken, mígnem november 25-én érnek össze Sopronban.
A 2004.december 5-i népszavazáson az anyaország állampolgárai nem szavazták meg az állampolgárság felvételének lehetőségét a más államokban élő magyarok számára. Ez a szomorú eredmény juttatta elhatározásra a balatonparti zamárdiakat, meg kell mutatni egy kárpát-medencei hatókörű cselekvéssel, hogy az itt élő magyarság elválaszthatatlanul egy, és nemzetünk jövőjét csakis a keresztény egység jelentheti. Minden embernek joga van anyanyelvét szabadon használva élnie családi, közösségi, társadalmi, vallási és kulturális életét, mert Isten terve szerint való minden nép és nemzet, tehát mi is. Így jött létre a Feltámadási menet gondolata, melynek szervezését a zamárdiak plébánosuk jóváhagyásával 2005-ben kezdték és húsvét reggelén elindították. A menet az első években Zamárdiból indulva, két ágban haladva, húsvéttól-pünkösdig kötötte össze a Kárpát-medence egyes magyarlakta településeit. A következő években három ágban haladt, majd a múlt évtől kezdve már négy ága hálózza be Magyarország, Ausztria, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja és Erdély magyarlakta településeit.
A menet krisztusi szellemiségű, az engesztelő szeretet megnyilvánulása, nincs politikai tartalma. Jelvénye az Árpád-kori motívumú „szárnyas kereszt”, mely egyaránt elfogadható megoldás katolikus és protestáns vallásúak számára is. Benne van keresztény egységünk eszméje, benne rejlik húsvét (kereszt) és pünkösd (szárny) szimbolikája. A kezdet egysége úgy fejeződik ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még együtt vannak a szárnyas keresztek, majd délután három órakor elválnak, átviszik őket a Balatonon Zamárdiba, ahonnan húsvét napján elindulnak négy irányba.
A Feltámadási menet időrendje és útiránya ebben az évben megváltozott. Eddig ugyanis az ágak Zamárdiból indulva pünkösd szombatján találkoztak a magyarság legnagyobb szakrális ünnepén, a csíksomlyói pünkösdi búcsún, a Somlyó-hegyi Madonna szobránál. Itt csatlakoznak hozzá moldvai testvéreink is. A jelvényeket az itteni Péter-Pál plébániatemplom fogadja be a következő évig. A feltámadási jelvények találkozása szimbolikus jellegű. Azt fejezi ki, hogy itt nemcsak az erdélyi főegyházmegye szíve dobog, hanem minden magyar emberé, akiket Krisztus köt össze a feltámadás reményében, a Csíksomlyói Szűzanya közbenjárására. Az eddigi szervezés bizonyos tekintetben nem volt optimális, ugyanis felpörgetett világunkban a hétköznapokon sok ember el van foglalva. Ezért az idei, nyolcadik évfolyamban a menet csak a szombati és vasárnapi napokon haladt.
A húsvét-vasárnap elindult menet első része a pünkösd előtti vasárnapig tartott. Ekkor olyan településekre jutott el, amelyekről biztosan mentek zarándokcsoportok Csíksomlyóra, és ők vitték el oda a jelvényt. A most hozzánk érkezett harmadik ág jelvényét Ipoly-menti zarándokcsoport vitte fel a Somlyó hegyre, akik között már sokadszor ott volt a fiatalon elhunyt főszervező Molnár Katalin férje Bussáról, két polgármester a nagykürtösi járásból, de a rimaszombati Katolikus Kör tagja Csirkéné Révay Ágnes is.
A feltámadási jelvények megáldása és szimbolikus összeértetése után a négy ág viszafordult nyugat felé, és Csíksomlyó kegyelmével, üzenetével halad tovább, mígnem november 25-én, Krisztus király ünnepén újra összeér a Kárpát-medence napnyugati pontján, Sopronban.
A rimaszombati hívek a Katolikus Kör szervezésében már negyedik alkalommal kapcsolódtak be a Feltámadási menetbe, mint stációtelepülési közösség. Szeptember 16-án vasárnap 15 órakor fogadták a szárnyas keresztet, mely a Feltámadási menet harmadik ágának útján Csíksomlyóról Észak-Erdélyen, Kárpátalján és Kelet-Szlovákián keresztül érkezett Rimaszombatba. A rimaszombati Katolikus Kör segítségével bekapcsolódott tornaljaik kis zarándokcsoportja – plébánosuk vezetésével – , ők hozták el a jelvényt. A templomba lépvén az „A keresztfához megyek…” című éneket kezdték énekelni, melyhez csatlakoztak a rimaszombati szép számban jelenlévő hívek is. Kollár Gyula, a Katolikus Kör alelnöke vette át a jelvényt és mondott üdvözlő beszédet, köszönetet. Az esperes úr áldása, ima és énekszó után rákötötték a szalagukat a következő szöveggel: „Hozzád fohászkodunk, Áldott Védasszonyunk! A rimaszombati Katolikus Kör”. Utána egy szerény szeretetlakoma keretében elbeszélgettek vendégeikkel a plébánia zeneiskolai helyiségében. Kifejezték azon szándékukat, hogy lehetőség szerint a következő évben is be szeretnénk kapcsolódni az immár növekvő érdeklődéssel kísért menetbe. Kívánatos lenne, ha több egyházközösség is bekapcsolódna.
A jelvényt szeptember 18-án, kedden estefelé vitték a következő állomáshelyére abba a községbe, ahonnan az utolsó két évben Rimaszombatba érkezett – Füleksávolyba. Tizenegy létszámú zarándokcsoport énekszóval lépett az ottani igen szép templomba, ahol a helyi hívek csoportja polgármesterükkel és plébánosukkal az élén várt a rimaszombatiakra. A feltámadási jelvényt, a menet történetét és jelentőségét ismertető beszéde után Pelle Tibor, a Katolikus Kör elnöke adta át Ferencz Gyula sávolyi polgármesternek, aki a szalaguk rákötése után ezt röviden megköszönte, és meghívta a csoportot a közeli alapiskolába, egy nagyon színvonalas megvendégelésre, ahol filmet vetítettek a somoskőújfalui zarándokcsoport nagyvonalú fogadásáról, akik az elmúlt években hozták hozzájuk a feltámadási jelvényt. Érdeklődéssel beszélgettek el a község társadalmi, vallási, gazdasági helyzetéről, a szépen berendezett iskoláról, s jó érzéssel tértek haza Rimaszombatba – mondta el a Felvidék.ma-nak is Pelle Tibor, a Katolikus Kör elnöke, aki a kör által kiadott Olajág című havilapban jelentette meg a beszámolóját a Feltámadási menetetről.
A szárnyas keresztet a Füleksávolyiak szeptember 22-én vitték Fülekre, ahol a Magyar Közösség Pártjának éppen ott ülésező közgyűlése fogadta a zarándokokat. A szalagot az MKP elnöke, Berényi József kötötte fel, az ismertetét Szvorák Zsuzsa mondta el.
A menetet idén is zarándokkönyv kíséri. Nem írtak bele mindenhol, de a beleírt mondatok több szép imát, kérést, fohászt, mindenki számára megfontolandó gondolatot tartalmaznak és hozzánk szólnak. „Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a beírtak alapján már érezteti hatását a menet egyik különös kegyelme: ma, amikor annyi széthúzás tapasztalható mindenhol, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt, egyszerre, mint Hévízgyökön, akár egymást követő stáció gazdáiként – Magyarpéterfalva, Szőkefalva esetében – részesei e Krisztus-központú magyar cselekvésnek. Az erdélyi Magyardécsén is reformátusok fogadták a menetet, ezt bizonyítja a könyvben lévő bejegyzés, az egyházi pecsét, a lelkész és a gondnok aláírása. Látható más ajkú népek bekapcsolódása is: a romániai Élesden szlovákok, Nemesmileticsen horvátok is részt vettek az ünnepségen. Bátorkodom feltenni a kérdést: nálunk miért nincs egyetlen hasonló példa sem, miért vagyunk mi mások, mint a többi országban élő testvéreink?” – írja Pelle Tibor.
A Pázmaneum információi szerint szeptember 29-én érkezett Bussára az egyik ág, majd Óvár – Csáb – Lukanénye, Nagycsalomija – Ibolybalog – Inám – Ipolynyék, Ipolyság, Ipolyvisk, Zselíz, Udvard, Deáki – Nyitra – Zoboralja, Alsó- Felsőszeli útvonalon érkezett meg október 28-án Felbárra. Innét november 3-án Bácsfa-Szentantalon fogadják, november 4-én Somorján és november 10-én Félben fejezi be felvidéki útját.
A másik ág november 3-án érkezik Hlemba és Garamkövesd egyházközségekbe, majd november 4-én Révkomáromba.
Természetesen a Felvidék keleti része sem maradt ki a Feltámadási menetből, így bekpacsolódott Kisszelmenc –Nagyszelmenc – Kaposkelecsény, Nagykapos – Lelesz – Királyhelmec, Rad, Füzér, Jánok , Bodolló – Szepsi, Tornaújfalu – Szádalmás, Tornalja, Rimaszombat és Füleksávoly is a Feltámadási menet jelvényének fogadásába.
Felvidék.ma
