Dulka Andornak, a Szórvány Alapítvány kurátora és a Bánáti Iskolaalap koordinátorának előadása az alsóbodoki szórványkonferencián:
A délvidéki magyarság mintegy 30%-a szórványban él. A történelmi Magyarország néhai déli vármegyéinek peremterületein élnek. A szórványosodás egyre északabbi vidékeket érint. Előadásomban a bánsági – dél-bánsági szórványmagyarság oktatási helyzetét szeretném bemutatni. Továbbá azokat az intézményeket, törekvéseket, melyek részt vállalnak egy sajátos szórványmentési folyamatban.
Népszámlálási adatok *
- 1918-ban közel 600 000 magyar élt Délvidéken, a lakosság 39,5 %-a.
- 1948-ban Vajdaságban 428 750 magyar élt, ami a lakosság 26,13%-át jelentette.
- 2001-ben Szerbiában 293 299 magyar élt (Vajdaságban 290 207, ami a tartomány összlakosságának 14,3%),
- Az 1991. évi népszámláláshoz viszonyítva a magyarok száma 49.284-gyel, vagyis 15%-kal csökkent.
***
A kisebbségi magyarság és a magyar oktatás a trianoni békediktátum óta állandó leépülés folyamatában van a Bánságban, ami az itt élő szórványt fokozottan érinti.
Nagybecskerek, bánsági főváros, a magyarság számára mindig is jelentős iskolaközpontnak számított – Nagykikindától az Al-Dunáig. A helyi piarista alapítású gimnázium már több mint 150 éve óriási szerepet játszott a délvidéki értelmiségi utánpótlásban. Az anyanyelven való tanulás támpontjai még a szakközép- és ipari szakiskolák is. Ezért ezen iskolák magyar tanulókkal való feltöltése a legfontosabb feladat.
Egyetemi oktatás magyarul csak az újvidéki magyar tanszéken folyik. Néhány újvidéki és szabadkai karon lehetőség van egyes tantárgyakból magyar nyelven vizsgázni. De ez nem része a rendszernek, hanem egy tanárfüggő jelenség. Mivel esetleges jelenségről van szó, az egyetemisták egy része nem is él vele.
***
A bánsági szórvány egyik komoly gondja az, hogy a magyar szigetek egymástól, és az oktatási központtól, Nagybecskerektől viszonylag nagy távolságra vannak. Ez lehetetlenné teszi a tanulók napi ingázását a magyarlakta falvak többségéből. Így a magyar nyelven való tanulást, és az értelmiségi utánpótlás kinevelését nagyban segítheti egy jól kiépített diáksegélyezési és kollégiumi rendszer. És az átgondolt szakmai-felvilágosító munka is, ami meggyőzi a szülőket és a diákokat, hogy miért fontos az anyanyelven való tanulás.
A térség másik komoly gondja a csökkenő népszaporulat. (Lásd: Melléklet 12. táblázat, sajnos nincs újabb adat, de a mutatók azóta romlottak).
Hogyan és mi teheti vonzóvá a magyar oktatást a szórványban?
- önálló magyar iskolarendszer,
- képzett és jól felkészült tanári kar,
- jobban felszerelt magyar iskolák – az anyaországi pályázatok révén,
- a Szülőföldön magyarul program anyagi támogatása,
- a magyarság számára jelentős iskolaközpontokban és szórványközpontokban az olcsó kollégiumi ellátás biztosítása,
- hatékony diáksegélyezés és önsegélyezési rendszer kiépítése, amely ösztönzi a diákságot arra, hogy minél magasabb képzettségi szintig tervezhesse tanulmányait,
- mikrobusz projektum
Mivel rendelkezünk?
Dél-bánságban mintegy 14-15 ezer magyar él és három helység általános iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás is: az al-dunai székely településen, Székelykevén, Torntálvásárhelyen és Ürményházán. Ez nem jelent teljes értékű magyar nyelvű oktatást, mert szinte minden iskolában néhány tantárgyat nem magyar nyelven tanulnak, részben magyar szaktanárhiány miatt, részben pedig a nem magyar pedagógusok órahiányát a magyar tagozatokon egészítik. Ez a tényező és az égető magyar szaktanárhiány hátrányosan befolyásolja a szórványvidéki diákok továbbtanulási esélyeit. (Lásd: Melléklet 13. táblázata – -Bár az adatok régebbi keletűek, a szükségletek és az arányok nem változtak).
Két faluban, Nezsényben és a mintegy 250, szinte teljesen magyar lakosú Udvarszálláson működik egy-egy osztatlan tagozat, ami azt jelenti, hogy elsőtől negyedik osztályig egy tanító foglakozik a gyerekekkel. Ezen tagozatok összlétszáma 9-11 tanuló között ingadozik. Ezek a tanulók 5. osztálytól szerb tagozaton folytathatják tanulmányaikat, mert a legközelebbi magyar nyolcosztályos felső tagozatos iskola 42, illetve 70 km-re van. Az ő esetükben egy sajátos, externátusi elhelyezésben rejlik a lehetőség a magyar nyelvű továbbtanulásra, amiről a későbbiekben lesz szó.
Intézményeink, szervezeteink:
Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 1993 októberében alakult meg. Tartományi jellegű szakmai szervezet. Célja a magyar nyelvű oktatás szorgalmazása, fejlesztése.
Az VMPE fő tevékenységi területei:
- Pedagógus- továbbképzések szervezése – tanév közben és szünidőben (az Apáczai Nyári Akadémia),
- Szórakoztató szóra késztető anyanyelv – ápolási akció a szórványban – órák tartása, hétvégi óvodák működtetése,
- Beiratkozási program – a magyar első osztályba induló korosztályok szüleinek szóló pedagógiai, pszichológia előadások, az anyanyelven való tanulás népszerűsítése,
- Vetélkedők, táborok szervezése – Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedő, Kőketánc néptánc és népi gyermekjáték-vetélkedő; Mit tudsz Torontál vármegyéről? – történelmi vetélkedő; Suliszínház Fesztivál; Kovács Sztriko Zoltán fizika-kémia verseny; Szórakoztató szóra késztető anyanyelvi tábor; Kincses Tarisznya tábor; Génius, a tehetséges diákokért mozgalom,
- Oktatási Központ működtetése Újvidéken és Nagybecskereken –számítógépes tanfolyamok, angol nyelv tanítása, kábítószer-ellenes program, pszichológusi munka rászoruló gyerekekkel, foglalkozás értelmi fogyatékos gyerekekkel, természetvédelem,
- Az Apáczai Diákotthon működtetése.
***
Apáczai Diákotthon – Újvidék
Az Apáczai Diákotthon, az első délvidéki-vajdasági magyar felsőoktatási kollégium 2000. október 1-jén kezdte meg működését Újvidék központjának közelében. Jelenleg 48 lánynak ad kollégiumi ellátást. A Diákotthon létrehozásának kezdeményezője a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete volt. Az épület vásárlását az Apáczai Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatta. A Maradéki Református Egyházközösség tulajdonában van. 2003-ban sikerült egy másik épületet is megvásárolni, amelyen most bővítési munkálatok folynak. Ott ősztől mintegy 40 egyetemista fiúnak szeretnének elhelyezést biztosítani.
A kollégiumi fölvételnél a tanulmányi eredményt és a szülők anyagi helyzetét veszi figyelembe a Kuratórium.
A Diákotthon ökumenikus jellegű; hetente egyszer áhítatot tartanak, melyekre alkalmanként vendégeket hívnak – református és katolikus lelkészeket. A közösségi élet része az is, hogy megünneplik a jeles egyházi és magyar nemzeti ünnepeinket is.
Vezetője Nagy Margit. Itt működik a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE – www.vmpe.org.yu) is.
***
Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kollégiuma – Nagybecskerek
Igazi délvidéki sikertörténet
Minden rosszban van valami jó – hangzik a népi mondás – ami ennek a kollégiumnak a megszületésénél nagyon is érvényes. A délszláv háború következtében a századvég ’90 éveinek derekán menekültek százezrei árasztották el a Délvidéket. A hatóságok minden üres házat számba vettek, ahova menekülteket szándékoztak betelepíteni. A Miassszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek nagybecskereki üres házát is ez a veszély fenyegette. Ekkor, 1995-ben, a nagybecskereki Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek – ezzel, a Délvidéken egyedülálló kezdeményezéssel – bentlakásra befogadtak néhány szegény sorsú vidéki középiskolás leányt. A kollégium vezetésével Rácz M. Gizella nővért bízta meg a Rend, segítőtársául pedig Botka M. Margit nővért nevezték ki.
’96-ban a budapesti rendtartományi elöljáróság döntést hozott a leánykollégium megnyitásáról. Már ez év szeptemberében 13 középiskolás leány talált itt otthonra. Ugyanakkor megkezdődött a tetőtér beépítése. ’97-ben már 24 leányt tudtak elhelyezni. ’98- ban 34-et. Bár ’99-ben a létszámot nem tudták bővíteni, a sikertörténetnek mégis lett méltó folytatása: kirepültek az első érettségizők. Három gimnazista és két szakközépiskolás. Mind az öten folytatták a tanulmányikat. 2000-ben a háborús helyzet és a NATO bombázások következtében összeomlott az ország gazdasága. A óriási méretű munkanélküliség elsősorban a magyarságot érintette. Ennek következményeként a szülők egyharmada semmivel sem tudott hozzájárulni a kiadásokhoz. A leányokat mégsem lehetett az utcára tenni. A Caritas és a Máltai Szeretetszolgálat sietett a kollégium segítségére. Ebben az évben nyolc érettségiző hagyta el a kollégiumot. 2001-ben 40-es létszámmal indult az iskolaév. Az első lakók gimnazisták voltak, mivel a hőskorban csak ott voltak magyar nyelvű osztályok. Ettől az iskolaévtől több szakiskolában indult magyar osztály. 2002-ben anyaországi és más segítséggel kibővítették rendházukat. Ma egy 45 fős leánykollégiumot működtetnek. 2007 őszétől tíz leány a muzslyai fiúkollégiumba kényszerült átköltözni, mivel leányokból évek óta túljelentkezés van, a fiúkból pedig hiány.
Vezetője:Rácz Gizella nővér, (23000 Zrenjanin, Cara Dusana 65.,
***
Emmausz fiúkollégium – Muzslya
A jó példát követve, 2002-ben, a Nagybecskerek melletti Muzslyán, a szalézi plébánia udvarán egy kétszintes épületet emeltek, ahol 60-70 középiskolásnak és néhány főiskolásnak biztosítanak bentlakást. Az Emmausz Fiúkollégium, (www.emmauskollegium.atw.hu) igazgatója Kalapis Sztoján SDB. A kollégium különböző lelkiségi és kulturális eseménynek is helyt ad, az utóbbi években közösségi központtá vált. A diákok főleg a bánáti és bácskai szórványból érkeznek, (15-20 helyiségből), ahol magyar közösségben élnek, nagyobb részük magyar tagozatokon tanul. A kollégiumok beindulása után néhány nagybecskereki középiskolában újraindultak a magyar tagozatok!
***
A Szórvány Alapítvány 2004. március 19-én alakult. Alapítói a muzslyai Emmausz szalézi alapítású középiskolás fiúkollégium, a nagybecskereki Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Középiskolás Leánykollégiuma, az újvidéki Apáczai Diákotthon – egyetemista leánykollégium és az ürményházi Szórványkollégium.
Az Alapítvány felvállalta a közép- és dél-bánsági magyar falvak fogyatkozó diákjainak támogatását, valamint egy nagybecskereki egyházi alapítású oktatási központ megalakítását, amely magába foglalná a magyar nyelvű képzést az óvodától a középiskoláig. Ennek a központnak a helyszíne a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek volt zárdája és iskolaépülete, amely a folyamatban levő egyházi vagyon visszaszármaztatása után talán visszakerül a rend tulajdonába.
***
A Nagybecskereki Diáksegélyező Egyesület (NDE), a Bánságban az első diáksegélyező testület, 1993 derekán alakult. A középiskolások, főiskolások és egyetemisták segélyezése mellett hétvégi óvodát működtetett a nagybecskereki katolikus plébánia hittantermében, hézagpótló szerepet töltve be. A városban ugyanis csak egyetlen állami magyar nyelvű óvodai csoport létezik, és a magyar szülők egy része anyagi és utaztatási gondok miatt, a közelebbi szerb óvodába íratja a gyerekét. A gyerekek egy része vegyes házasságból származik, és azért jár a hétvégi óvodába, hogy megtanuljon magyarul.
1997-ben indult az iskolai mikrobusz. Meghatározott útvonalon jár és szállítja az óvodásokat és kisiskolásokat a város egyetlen magyar tagozatú óvodájába és általános iskolájába. Mivel a fiatal házaspárok a város peremterületein élnek, a gyerekek utaztatása miatt sokszor ez a sorsdöntő az iskolaválasztáskor, ami a közelebbi szerb nyelvű iskolát jelenti. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a mikrobusz beindulása óta a magyar elsősök létszáma nem csökkent, ami az állandósult kis tanulói létszám miatt szinte sikernek is mondható.
Szerény, főleg anyaországi pályázati támogatásokból származó segélyt is biztosított a rászoruló diákoknak. A tanulmányi előmenetel függvényében ösztöndíjat és útiköltség-támogatást jelentett. Ez a támogatás a Szülőföld Alap megalakulásával ebben az iskolévben megszűnt. Így a Szórvány Alapítvány és Bánáti Magyar Iskolaalap eszközeiből kap szerény támogatást.
Vezetője: Kecskés István,
*
2006. március 9-én Ürményházán felújította tevékenységét a Bánáti Magyar Iskolaalap. Annak érdekében, hogy a jól tanuló tehetséges magyar gyerekek iskoláztatása biztosítva legyen abban az esetben is, ha a szülők anyagi helyzete azt nem teszi lehetővé. Az Ürményházi Ifjúsági Klub kezdeményezte a Bánáti Magyar Iskolaalap tevékenységének a felújítását a Szórvány Közalapítvány keretében. A II. világháború alatt is sikeresen működő Iskolaalap önkéntes iskolaadót gyűjtött és ebből támogatták a szegény sorsú, de jó előmenetelű magyar diákokat és kollégiumokat, biztosítva így a magyar értelmiségi utánpótlást. Az eddig felmutatott eredmények külföldi, főleg anyaországi adományokból származnak. Ezzel a délvidéki magyarság áldozat vállal arra, hogy nem számít a végletekig az anyaországi támogatásokra, hanem anyagi önfeláldozás révén, lehetőségei szerint hajlandó jövőjébe – gyermekei és unokái jövőjébe beruházni.
Eddig tíz bánsági és egy bácskai helységben alakult meg a Bánáti Magyar Iskolaalap helyi szervezete. A termények begyűjtése mellett, jelentős pénzadomány folyik be, amivel nemcsak az ellátmányt, hanem a szegényebb sorsú, távol lakó diákok hazautazásának útiköltségét is fedezi.
Ürményházán szeretnének kiszélesíteni egy családoknál történő bentlakást – térítés ellenében. A távolabbi falvakból (40-70km) jövő diákoknak – akik szülőfalujukban (Nezsényben, Udvarszálláson) az alsó tagozatot magyarul fejezték be, – lehetőségük legyen magyarul továbbtanulni. Ürményházán még vannak magyar felső tagozatok V.- VIII. osztályig, összesen 34 tanuló. Ezért ez az alkalom Ürményházán, az anyanyelven való továbbtanulásra nemcsak a két említett faluból származó gyerekeknek jelent esélyt, hanem az ürményházi iskola túlélési esélyeit is növeli. A kis diáklétszám ellenére arra is hivatkozhatunk, hogy az iskola a falu mellett egy szélesebb régió magyarságának az anyanyelven való tanuláshoz való jogát biztosítja. Közvetve ez falumentést is jelent, mert az iskola megszűnésével egy ilyen, ezer lélekszám alatti közösség rendkívül gyorsan leépül.
***
1995 őszén alakult az Ürményházi Hagyományápoló Kör, azzal a céllal, hogy gyűjtse, feldogozza és bemutassa a faluban még élő népszokásokat, hagyományokat. Főleg a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő népszokások gazdag választékát mutatta be több éven át, a hazai és külföldi találkozókon, szemléken.
2000 óta Ürményházi Ifjúsági Klub néven bejegyzett szervezetként működik.
Azóta kétévente megrendezzük a nemzetközinek számító ökumenikus jellegű szavalóversenyt, ahova eddig Erdélyből és az anyaországból jöttek résztvevők. Még a millennium évében színre vittük Iváncsits Tamás: A tékozló fiú című rockoperáját. Határon átívelő kulturális együttműködés keretében rendszeres programcsere zajlik a szegedi székhelyű Katolikus Ifjúsági Alapítvánnyal és VMDK Szegedi Tagozatával. A célunk az, hogy a nagy távolságok ellenére tanítványainkat minél több rendezvényre, táborba eljuttassuk. Ezzel megtörik az elszigeteltség érzése, hozzásegít a kapcsolatteremtéshez, ami erősíti őket nemzeti állóképességükben.
Az utóbbi években több dokumentum és digitális filmfelvételt készítettünk az 1944-ben a Délvidéken elkövetett magyarirtás témaköréből. Az adatközlők között nyilatkozott halálraítélt, több családtagját elvesztő túlélő is. Ez azért fontos számunkra, mert az eddigi aktuális hatalmak a magyarirtásnak még a tényét is tagadták. E tényanyag nyilvánosságra hozatala hozzájárul ahhoz is, hogy a magyarság megszabaduljon attól a tehertételtől, amit évtizedekig minden korosztály vállára raktak: háborús bűnöket a térségben csak a magyarok követtek el.
Elnöke: Dulka Andor (
***
Távlati célunk, hogy Nagybecskereken létrejöjjön egy jó színvonalú, önálló magyar iskolaközpont, ahol egy helyszínen lehetne megoldani a városban lévő magyar tagozatok működtetését az óvodától az érettségiig.
Így kevesebb magyar gyerek „veszne” el, és erősödne a magyar oktatás iránti igény. Ennek megvalósulásához azonban a délvidéki politikusoknak, egyháznak és civil szférának nagy összefogására lenne szükség.
A vajdasági magyarság számára jó lehetőség közös programok kialakítása Dél-Magyarország, a romániai Bánát és a Partium magyarságával, mint eurorégiós tagokkal. Nagyon fontos azonban a Kárpát-medencei magyarság többi részével való kapcsolattartás is, nem csak eurorégiós szinten, pl. a horvátországi Baranyával, Erdéllyel, Felvidékkel, Kárpátaljával. A civil szféra és a szakmai szervezetek szerepe jelentős lehet abban, hogy közös versenyeket, táborokat, továbbképzéseket szervezzenek e régióban, pedagógusok és gyermekek, fiatalok részvételével. Ismerjék meg a közös magyar történelmet!
Az előadás kereteit meghaladja a gazdasági héttér kisebbségi vonatkozásainak taglalása. De megkerülni sem lehet. Marad a tény, hogy erős gazdasági háttér nélkül nincs megmaradás. Minden alkalmat és kapcsolatot fel kell használni arra, hogy a fiatal magyar vállalkozókat az általuk igényelt támogatásban részesítse a saját közössége, az anyaország. Ez nem mindig pénzt jelent. Legtöbb esetben az időben történő tájékoztatást, a pályázatírási tanácsadást, a „halászni megtanítás” elvét jelenti elvárásaikban. Mindenhol vannak rátermett, hozzáértő fiatal vállalkozók. Az ő sikerük a közösség érdeke és sikere is, hisz a későbbiekben a jó kezdeményezések, a megmaradásunkat szolgáló ügyek mögé tudnak mecénásként fölsorakozni. Erre a Délvidéken már évek óta van is példa.
A délvidéki kisebbségi magyarság oktatási gondjainak tartós és megnyugtató megoldása az önálló magyar iskolarendszer kiépítésében rejlik, az óvodától a magyar egyetemig. Ebben a szakmának az a feladata, hogy világosan megfogalmazza, mire van a délvidéki magyarságnak szüksége ahhoz, hogy ne csak magyar nyelvű, hanem magyar szellemiségű önálló oktatási rendszere legyen. A politikumnak pedig az a feladata, hogy a magyar kisebbségi autonómiát, mint a kisebbségben való megmaradás létfontosságú intézményrendszerét, a délvidéki magyarság ilyen célú igényét megfogalmazza, határozottan képviselje és kiharcolja.
Ideje van egy Kárpát-medencei kisebbségi magyar politikai összefogásnak. Érdemes elgondolkodni, hogy miként lehetne egy Kárpát-medencei közös, átfogó magyar kisebbségi autonómiakoncepciót kidolgozni az elcsatolt magyar területekre. Ez tömegességénél fogva nagyobb fajsúllyal és hatékonysággal érvényesíthetné az elcsatolt területeken élő magyarság közös autonómia-igényének megvalósítását.
