A Csemadok Kassa környéke járásának kibővített Területi Választmányának ülését tartották Szepsiben január 26-án. Sor került értékelő visszatekintésre és előremutató programalkotásra is. Az elmúlt esztendőről Csoltkó Jenő elnök és Zborai Imre titkár adott elemző tájékoztatást.
Mivel a politikai pártoskodás egyre inkább idegen befolyás alá kerül, és már egyre kevésbé tudja ellátni a felvidéki magyar nemzeti közösség érdekképviseletét, ezért a Csemadoknak nem csupán a nemzeti önépítkezés kulturális és társadalmi szervezetének kell lennie, hanem a magyar nemzeti önvédelmet és ellenállás feladatait is el kell látnia a gátlástalan soviniszta gőg valamint a megfélemlítő és elnyomó erőszak ellenében.
Ebben a Csemadok fegyvere a magyar szó, a magyar dal, irodalom, történelem és magyar kultúra lehet, amit alapjaiban a magyar iskola és a magyar imádság adhat meg egészséges szülői környezetben. Az önrendelkezés jogát eddig sem Csehszlovákia sem az önállósult Szlovákia soha nem adta meg, ezért itt valódi demokráciáról nem is beszélhetünk, és az elmúlt év eseményei is megmutatták, hogy a befizetett adónkból származó esetleges költségvetési támogatás nem a fejlesztést és gyarapodást, hanem a megosztást és a kisemmizést, valamint a nemzetárulók által képviselt beolvasztást szolgálja.
Az a hatalom, amely ilyen módon szeretné elsorvasztani és működésképtelenné tenni a felvidéki magyarság legnagyobb önépítkező szervezetét, hogy minket akarat nélküli hűséges alattvalókká tegyen, az a hatalom nem érdemli meg, hogy vele szemben lojálisak legyünk, és azt csak olyan hódítónak kell tekintenünk, mint a törököt százhatvan évig! – ezek a gondolatok határozták meg a Csemadok Kassa környéke járásának kibővített területi választmányi ülését Szepsiben, ahol immár hagyományosan értékelő visszatekintésre és előremutató programalkotásra gyűlnek össze a Bódva völgyének magyar településeiről a népünk felemelkedéséért tenni akaró magyarok.
Megállapították, hogy az elmúlt évben minden anyagi megszorítás ellenére is sikerült megvalósítani a legfontosabb értékőrző és értékhordozó közművelődési rendezvényeket, köztük országos rangúakat is, mint például a jászói nyári egyetemet, az Egressy Béni színjátszó fesztivált, a Szepsi Csombor Márton nevét viselő közművelődési rendezvénysorozatot avagy a Fábry Zoltán napokat. Ezen túl fontos és lényeges, hogy kiváló kisközösségek, csoportok tucatjai működnek rendszeresen, és gazdagítják az egyes rendezvények műsorát, sőt akár országos szinten is sikereket érnek el főleg az ének-zene terén. Ilyenkor nem csupán a dal lélekemelő és esztétikai hozadékáról kell megemlékeznünk, de sokkal inkább ennek a csoportnak és közösségnek a nemzetmegtartó és értékőrző kisugárzását tudjuk értékelni.
Az elmúlt esztendőről Csoltkó Jenő elnök és Zborai Imre titkár adott elemző tájékoztatást. Megállapították, hogy az adott lehetőségek keretein belül sikerült az egy éve elhatározott feladatokat teljesíteni, és ennek folytonosságát az idén is biztosítják, bár egyre nehezebb a pályázati rendszer.
A szlovák kormányzati pénzeket nagyon furcsa értékrenddel bíró egyének osztják és herdálják el, nem az értékeket, hanem inkább az otthontalan és jellemtelen baráti köröket jutalmazva. A Bethlen Alap pedig olyan körülményes pályázási adminisztrációt követel meg, aminek teljesítésére a kisebb közösségek nem is képesek, ezáltal nem a visszaéléseket akadályozzák vele, hanem azt, hogy ezek a felkínált anyaországi pénzek a felvidéki magyarság valós érdekeit szolgálják. Megint csak a magunk és a jó Isten segítségére leszünk utalva, ahogyan ezt már Zrínyi is megfogalmazta a török hódoltság idején. Ám ebben a helyzetben is megerősödhetünk, ha tudjuk, melyek a fő feladataink.
Ezt Szepsiben az alábbiakban foglalták össze:
1. A hagyományőrzés, vagyis a magyar nemzeti kulturális örökség megismerése, ápolása, gyarapítása a népi kultúra, a történelem, irodalom, a nyelvművelés és a zene terén, mivel a nemzet nem csupán nyelv, hanem származás, életforma, életmód és életszemlélet is egyben, és ennek megtartása és átadása választást, vállalást és bátorságot is feltételez.
2. A közösségi értékeink fenntartása a nagyobb és kisebb közösségekben, amilyenek a kulturális csoportok, rendezvények, tanfolyamok, sokadalmak, fesztiválok vagy kirándulások és táborozások. Ezeket az értékeket csakis közösségben, megtartó nemzeti közösségben lehet mértéket jelentő értékként megőrizni, és ebben a nemzetünk szellemiségét ezer éve meghatározó keresztény erkölcsnek központi helyet kell adni. Mert magyarként lettünk keresztények, de keresztényként tudtunk megmaradni Európa közepén, egyetlenként a legrégebbi itt lakó népek közül.
3. Harmadik fő feladatul tűzték ki a legfiatalabb nemzedék megszólítását, megtartását és e nemzedék nemzeti önbecsülésének helyreállítását a valós emberi értékek, az önismeret és öntudat megerősítése révén a magyar nemzet kebelén, amely egy és oszthatatlan, amit nem lehet szétdarabolni önző nagyhatalmi döntésekkel és mesterséges országhatárokkal, amit el sem vehetnek, mert ez a lélek szorongattatható, sorvasztható, de mégis elpusztíthatatlan.
A következő esztendőben is lesz Jászón nyári egyetem (július 8-tól) a magyar történelem, irodalom és a dal jegyében, lesz ősszel színjátszó fesztivál és lesznek helyi megemlékezések március 15-én és augusztus 20-án is. A tanácskozók határozatban rögzítették azt is, hogy az idei megyei választásokon csak olyan jelölteket fognak támogatni, akik a Csemadokban végzett tevékenységükkel is kiérdemelték, hogy méltóak erre a jelölésre.
A Himnusz eléneklése előtt Sütő András szavai figyelmeztettek felelősségünkre, hogy nem a hatalomnak és nem az országos tanácsnak tartozunk elszámolással: „Nincs más számonkérés, csak gyermekeink tekintetében! Ahány szóra váró gyermek, a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben!”
Mihályi Molnár László
Fotók: Zborai Imre
További képek a Képgalériánkban tekinthetők meg.
Felvidék.ma
