A Gazda Polgári Társulás, a Szlovákiai Pálinka Lovagrend, a Trinix Kft. együttműködésével és Komárom városa védnökségével került sor a Duna Arany Párlata, XI. Országos és nemzetközi pálinka- és gyümölcspárlat versenyre.
A verseny célja a pálinka népszerűsítése határon innen és határon túl, a versenyen résztvevő pálinkák/párlatok megmérettetése, a pálinka kulturált fogyasztásának népszerűsítése, a minőség javítása, a főzetők/főzők saját eredményeinek közlésén keresztül, a pálinkával kapcsolatos fogyasztói szemlélet pozitív befolyásolása, a minőségi pálinkát főzető és magánfőző lakosok, illetve a kereskedelmi főzdék munkájának elismerése.
A rangos nemzetközi megmérettetésen általában a tavaly készült pálinkákkal neveztek készítőik, akik Szlovákiából, Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Horvátországból érkeztek, vagy küldték el párlataikat.
Pálinkalovagrendek az ünnepélyes kiértékelés előtt a Klapka téren (Fotó: Varga Gyula/Felvidék.ma)
Idén háromszor annyi (615) minta érkezett, mint a járvány előtti utolsó versenyre, ami jelzi, hogy egyre népszerűbb a Duna Aranypárlata a bérfőzdék és az egyéni párlatkészítők körében.
Első alkalommal bővítették a kategóriák számát 7-ről 12-re, tekintettel a benevezett tételek sokrétűségére, így első alkalommal a bírálók száma meghaladta a 25-öt (15-16 bírálóval dolgoztak az előző években.) A beküldött mintákat a következő kategóriákba sorolták: alma, körte, kajszi, őszibarack, szilva, szőlő, törköly, cseresznye, meggy, egyéb gyümölcs, gabonapárlatok.
A szakmai zsűri az Izsa község melletti Bokroson értékelte a benevezett mintákat.
Országonként külön-külön kupákkal is jutalmazták a legsikeresebbeket (Fotó: Varga Gyula/Felvidék.ma)
Az ünnepélyes díjátadó gálát a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében tartották.
A pálinkalovagrendek Klapka téren történő felsorakozása után Varga Imre, a Szlovákiai Pálinkalovagrend nagymestere feleségével, Varga Edittel együtt köszöntötte a felvidékieken kívül Magyarországról, Erdélyből, Vajdaságból és Horvátországból érkezett pálinkalovagokat, az unokájuk pedig elénekelte a Klapka-indulót.
Majd mindnyájan bevonultak a Tiszti pavilon dísztermébe, ahol ünnepi beszédek hangzottak el. Keszegh Béla, Komárom polgármestere is köszöntötte a jelenlevőket. Hangsúlyozta: legyünk büszkék régiónk értékeire, így a pálinkáinkra is, amelyekben a minőségi alapanyagokon kívül sok munka is van.
Hancsók Szabolcs Leventét, a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya Kárpát-medencei együttműködési referensét jóleső érzéssel töltötte el a tény, hogy a Kárpát-medence minden szegletéből beküldött több mint 615 gyümölcspárlat- és pálinkaminta is bizonyítja a készítőik tehetségét, szorgalmát.
Varga Péter, a Gazda PT elnöke leszögezte: „A pálinka sikereket vívott ki magának, s nem véletlen, hogy az egyes számú hungarikumként tartjuk számon, ami íz- és színkavalkádot közvetít, s titka a Kárpát-medence környezeti adottságaiban, klímájában és a készítőik hozzáértésében is rejlik. A jó pálinka nemcsak nemes ital, de valódi gazdasági érték. A főzdék újabb és újabb innovatív megoldásokat keresnek, hogy biztosítsák a minőséget. Sőt, nekünk, magyaroknak a pálinka sokkal többet jelent, mint puszta gazdasági tényezőt. Része a kultúránknak, a nemzeti identitásunknak” – jegyezte meg.
Ezt követte az ünnepélyes lovaggá avatási ceremóniára is, amelynek keretében a sikeres pálinkakészítő ifjakat: Lajtos Krisztiánt, Farkas Gergelyt, Varga Bálintot és Farkas Bencét ütötték lovaggá, miután esküt tettek. A lovagrendjüket tudásával, tapasztalataival folyamatosan segítő Jozef Augustint különdíjjal jutalmazták, vagyis a rendjük örökös tagjává választották.
Varga Bálintot is lovaggá avatták a rendezvényen (Fotó: Varga Gyula/Felvidék.ma)
Varga Imre nagymester az eredményhirdetés előtt a verseny céljaként azt jelölte meg, hogy népszerűsíteni kívánják a minőségi párlatokat és a kulturált pálinkafogyasztást. Majd a rendezvény fénypontjaként sok egyéni és kategóriánkénti díjat, illetve arany-, ezüst- és bronzérmet, oklevelet vehettek át az arra érdemes pálinkalovagok, akik közül országonként külön-külön kupákkal is jutalmazták a legsikeresebbeket. A kategóriagyőztes tételek megoszlása: öt hazai tétel mellett két erdélyi, két magyarországi, valamint egy horvátországi lett kategóriagyőztes.
Felvidéki győztes tételek: alma kategória – Delicia Destilería, s. r. o., birs kategória – Ing. Varga Bálint, szőlő kategória – Palicz Attila, erdei bogyós kategória – Burkovsky Róbert, egyéb kategória – Kovács Róbert. Erdélyi győztes tételek – körte és szilva kategóriák – Érmelléki Pálinka egyesület.
Magyarországi győztes tételek: barack kategória – Nagy Attila, cseresznye, meggy kategória – Nagy Lajos. Horvátországi győztes tétel – a nagyon vegyes kategóriában – Kovács Sándor.
A kiértékelésen a felvidéki pálinkalovagrend mellett részt vett a Magyar Országos Pálinkalovagrend Egyesület, a Bükki Pálinkalovagrend, a Sólyi Pálinkalovagrend, a vajdasági Szent Miklós Pálinkalovagrend, a Magyar Magánfőzők Pálinkalovagrend, valamint az Erdélyi Pálinkalovagrend egyesület, továbbá Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke.
A szakmai zsűrinek 615 mintát kellett értékelnie (Fotó: Varga Gyula/Felvidék.ma)
A díjkiosztás után Varga Imre nagymester elmondta: az idei versenyt más alapokra helyezték, mint az előzőket, vagyis már együttműködnek a Gazda Polgári Társulással, amely hathatós anyagi, szellemi és szervezési segítséget nyújtott a lovagrendjüknek. A három kimaradt év némileg negatívan tükröződött vissza a leadott minták terén: idehaza gyengébb eredményeket értek el, mint a korábbi években.
Hozzátette: részben a kedvezőtlen időjárásnak is „köszönhető“ a minőségromlás. A gazdákra nehezedő terheket is megemlítette: április 1-től Szlovákiában emelték a jövedéki adót, ami a növekvő energiaárakkal együtt emeli a pálinkafőzdék költségeit. A hazai nagymester mindezek ellenére optimista a jövőt illetően, mert a múltban is mindig sikerült valahogy kijönniük a hullámvölgyekből. A legutóbbi versenyünkhöz képest pedig megháromszorozódott a leadott minták száma, ami azt bizonyítja, hogy van jövőjük az ilyen jellegű rendezvényeknek, amelyek kapcsán visszajelzést, részletes értékelést és ösztönzést kapnak a pálinkakészítők. Komárom, Érsekújvár és a Dunaszerdahely környékén kezdik megszokni az emberek a nem mindennapi, például szőlőből származó párlatokat. A szeszfőzdében viszont sárgarépát és petrezselymet is égetünk, nemrég mákot is szívtunk egy ügyfélnek. Pozsonyban nagyon népszerű volt a mákpálinka.
Az apró és kisebb gyümölcsöknek nincs leve. Nehezen feldolgozható és kisebb a belső potenciálja, gyengébb a cukortartalma, sok a sav. Ehhez jönnek még a tavaszi fagyok. Négy-öt évig nem volt miattuk kajszi vagy barack. Ez is emeli az árakat. A termelők, akiknek sikerült megmenteni ezeket, igyekeznek a lehető legdrágábban eladni. De a legrosszabb a szárazság” – emelte ki.
A díjkiosztót a nagymegyeri Megyer Táncegyüttes fellépése színesítette, végül pálinka- és gasztronómiai kóstolóval egybekötött fogadásra került sor.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
