A bényi Kézműves Házban a helyi Kremmer Dezsőnek, a szlovákiai tojásgravírozó verseny első helyezettjének munkáiból nyílt kiállítás. A tárlat még május 15-én és 17-én megtekinthető.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége először rendezte meg Szent György napja utáni szombaton, a Tájházak Napját, melynek keretében az egész ország területén táncházakkal, kóstolókkal invitálták a vendégeket az egykori paraszti portákra. A programsorozathoz a felvidéki Bény is csatlakozott. A Kézműves Házban kiállítást is nyitottak Kremmer Dezső helyi lakosnak a szlovákiai tojásgravírozó verseny első helyezettjének munkáiból.
Szigeti László, az MKP országos tanácsának elnöke így nyilatkozott a kiállításról: „Nehezen tud az ember próféta lenni a saját hazájában, de Kremmer Dezső próféta a saját hazájában.”
Alkotásait csodálatosnak vélte, amelyek rendkívüli kézügyességet igényelnek. Pünkösd és húsvét között ez aktuális téma, a feltámadás, az új élet keletkezése. Szigeti véleménye szerint el kell jusson minden felvidéki magyar településre, sőt a határon túlra is, valamennyi magyarlakta vidékre, mert csodálatos élményt nyújt ez a látvány.
Kocka Katalin ötlete volt, hogy Kremmer Dezső faragott tojáskiállítást hozzon ide a művész lakóhelyére is, a bényi Kézműves Házba. Amikor meglátta Dezső gravírozott tojásait, megdobbant a szíve, mert az valami különleges, amit ő csinál. Nagyon sok mindent felhasznál, a természet adta virágokat, a pillangókat, az utóbbi időben már gyönggyel is díszítette a tojásokat. A tojás törékeny, az üvegtől is sokkal törékenyebb dolog. Betegsége után saját magát ösztökélte erre a művészetre, amely aztán így kibontakozott és most Magyarországon, úgy mint Szlovákiában több helyen megismerték már őt.
Kremmer Dezső magáról így vall: „Én nem tartom magam művésznek, mondjuk a tojás szerelmese vagyok.” Kátránypapírgyárban dolgozott, most rokkant nyugdíjas. A szakmájához semmi köze a tojás faragásnak, nagyon sok minden érdekeli, próbált faragni, esztergálni, kaktuszt gyűjteni, kertészkedni. Végül a tojásfaragás mellett döntött. Minden méretű tojás megtalálható, a fürjtojástól a strucctojásig az alkotásai között.
Hogy mi ihletette? Volt egy betegsége, sajnos elég komoly, amiből sikerült elég jól felépülnie, és utána a sok idővel valamit kezdenie kellett. Vett egy gravírozó készletet, próbált üvegre gravírozni, csak az már nem elégítette ki, jöttek a gépek, amivel ezt sokkal pontosabban meg lehetett csinálni. Majd jöttek a húsvéti ünnepek és kifejlesztett magának egy technikát, amivel meg tudta fogni a tojást. Először megtanult lyukakat csinálni, és fokozatosan bővültek a minták, a motívumok. Most már az elképzeléseit rá tudja vinni a tojáshéjra. Bizony előfordult munkája során, hogy három napig dolgozott egy tojással, és a végén csak a port ki akarta kifújni belőle, s kirepült a kezéből, összetörött.
„A tojásnak is megvan a saját maga egyénisége és udvarolni kell a tojásnak, hogy megmutassa, hogy mi lakozik benne” – mondja Kremmer Dezső.
A strucctojásból készített ékszertartóját használni is lehet, ki van bélelve is. Az a célja, hogy ne húsvéti tojásokat készítsen, hanem dísztárgyakat. Például az egyik tojást egy 70. születésnap alkalmából készítette.
Észak-Szlovákiában, Alsókubinban egy kiállítással egybekötött versenyen, a Legszebb hímes tojás országos versenyén a fődíjat kapta meg.
A beszélgetés a Kossuth Rádió Határok nélkül – a kultúráról május 5-ei adásában hangzott el. Szerkesztő-műsorvezető: Benkei Ildikó.
További fényképek Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”39313,34388,34201″}