Túri Török Tibor szobrászművész domborművével ékesített emléktáblát avattak az 1956-os forradalom kitörése évfordulójának előestjén a galántai Csemadok-székház falán, közvetlenül a szeptemberben avatott Petőfi-emlékmű mellett.
A rendezvény háziasszonyaként Holop Zsóka köszöntötte a megjelenteket, többek között Bárdos Gyula Csemadok-elnököt, Mézes Rudolf alelnököt, illetve a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnökét, Kertész Attilát, a Magyar Kodály Társaság korábbi vezetőjét, Szacsúri Jánost, Magyarország Nagykövetségének konzulját, Bukovszky László kormánybiztost, ahogy a Szövetség a Közös Célokért képviseletében jelen lévő Losonszky Margit gazdasági igazgatót is.
A magas színvonalú kultúrműsorról Kempszky Sára vezényletével a helyi Kodály Zoltán Gimnázium kórusa, szavalatával pedig Mihalovics Veronika gondoskodott.
Mézes Rudolf tolmácsolta özvegy Kodály Zoltánné Péczely Sarolta üdvözletét. Elmondta, a Kodály-domborművet Forró Krisztiántól, a Szövetség elnökétől kapta ajándékba a nyáron tartott Kodály Napokon.
A most leleplezésre kerülő emlékművet a világhírű zeneszerző által megírt Galántai táncok első bemutatójának 90. évfordulóján avatják.
A jelenlévőket meghívta a galántai Esterházy-kastélyban este felcsendülő ünnepi hangversenyre is, amelyet Ervin Romano Fulmek és Józsa Mónika vezényelnek.
Kertész Attila hangsúlyozta, örül annak, hogy Kodály Zoltán emlékműve Petőfi Sándor emléktáblája mellett kerül felavatásra. Emlékeztetett arra, hogy Kodály nagy tisztelettel tekintett nemzeti költőóriásunk alkotásaira, több versét is megzenésítette. Olyan költemények vannak közöttük, mint az Isten csodája, Élet vagy halál, A magyar nemzet vagy a Nemzeti dal.
Az emlékművön Kodály kottájának részlete is látható, természetesen a Galántai táncokból, amellyel világszerte ismertté vált a mátyusföldi város.
Felette pedig ott van az a dombormű, amely a Felvidéken is jól ismert Túri Türök Tibor (ő alkotta az idén avatott martosi Duray Miklós domborművet is) egyik újabb nagyszerű alkotása. A szobrászművésznek több mint 150 alkotása van a Kárpát-medencében, Galántán kettő is, hiszen a helyi gimnáziumban kilenc nappal ezelőtt avatták egy másik művét, ugyancsak Kodály Zoltánról.
(Oriskó Norbert, Felvidék.ma)
