A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Galántai Területi Választmánya nyolcadik alkalommal szervezte meg az Országos Szent István Király Ünnepséget, amelyet harmadik éve összekötöttek egy régiótörténeti konferenciával Deákin augusztus 17-én.
A konferencián három település kiadványairól esett szó, miközben a három bemutatót az előadóval érkezett csoportok fellépései tarkították. A rendezvény elején Bukovszky Dorottya Karinthy Frigyes Előszó című művét adta elő. Bukovszky Dorottya tehetségét számos alkalommal bizonyította már, jövőjét színházban képzeli el.
Az ünnepség moderátora Kaszás Kornél, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa volt. A vendégek köszöntése után Deáki polgármestere, Jakócs Krisztina szólt az egybegyűltekhez.
A VIII. Országos Szent István Király Ünnepséggel államalapító szent királyunkra emlékezünk. Szent István napja örömünnep, ezt a napot nem lehet kitépni a magyarság szívéből, hiszen István a keresztény Európa részévé tette Magyarországot.
A régiótörténeti konferencia első előadása Alsószeliről szólt, a bemutató előtt az Alsószeli Magyar Dalkör Férfi Csoportja bakanótákat adott elő, amely 1969-ben alakult, női csoportként, később csatlakoztak a férfiak. Akik külön is fellépnek, most is ezt hallhatta a közönség.
Az Alsószeli magyar kultúrjáért című előadást Szabados László tartotta meg, aki 1959-tól tagja a Csemadoknak, ismeretterjesztő füzetekkel is segíti az alsószeli magyarságot. Alsószeli a Mátyusföld egyik legrégebbi települése, vízközi területről, az első írásos emlék 1217-ből való, Zeleként említik elsőként a községet.
Az éneklést nem tudták megtitlatni népünknek, amikor sínylődtek, akkor is mindig énekeltek őseink, mert az éneknek megtartó ereje van, erre az elmúlt évszázadban is nagy szükség volt – ez vezérelte a daloskör megalakítását is. Az első világháború utáni időben szinten minden templomban, faluban voltak dalárdák, ezek adták a támaszt, így volt ez Alsószeliben is. A daloskör alapítója Mészáros Gizella, már kislányként is énekelt egy dalkörben.
Szabados László előadása után az Alsószeli Varsás Népdalkör lánytagjai énekeltek, akik 2022 óta működnek ebben a formában, korábban daloltak a Dalkörben és táncoltak a Varsásban. Aranysávos minősítést értek el a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőn. A csoportot Kelemen Kata vezeti.
A Csemadok országos elnöksége a Csemadok Érdemes Művészeti Csoportja elismerésben részesítette az Alsószeli Magyar Dalkört,
melyet az előadás után adott át Mézes Rudolf, regionális alelnök és Görföl Jenő a Csemadok országos titkára a kíváló csoport vezetőinek.
Három emberöltő a Csemadokban Diószegen címmel jelent meg kiadvány a diószegi csemadokosok munkájáról. A könyvről Csanaky Eleonóra és Krommel Rudolf beszélgettek. Csanaky Eleonóra a Csemadokot értékként méltatta, hiszen a szövetség a második vilgáháború után, a jogfosztás évei után jött létre, és azóta szolgálja a magyarságot.
Krommer Rudolf, a Csemadok Diószegi Alapszervezetének volt elnöke elmondta: a könyvben három szakaszra osztották a szervezeti munkát: az 1950-es és 1960-as évek az első szakasz, 1970-1990-ig tartott a másik szakasz, ekkor megalakultak az éneklőcsoport, tánccsoport, citeracsoport. A harmadik szakasz a rendszerváltástól máig datálódik, ez idő alatt alakult meg a Hahota Színjátszócsoport 1994-ben, miközben a többi csoport is dolgozik.
Vígh Sándor a diószegi Csemadok volt elnöke elmondta: mikor elkezdték a könyvet összeállítáni, arra kérte a megbízott embereket, hogy dolgozzák fel az alapszervezet múltját, ő biztosította az anyagiakat, hogy a Csemadok története megjelenhessen. A könyvben a régi képek és dokumentumok is szerepelnek.
A beszélgetés után a Diószegi Dió Héj Citeraznenkar vérpezsdítő dallamokat adott elő. A citerazenekar 1975-ben alakult, a Csemadok mellett működik a zenekar, számos díjat elnyertek, mind magyar, mind szlovák minősítőkön.
Nagyfödémes elfeledésre ítélt múltjának kihantolása címmel tartott előadást Szabó László helytörténész, aki több kötet szerzője, társszerzője. Szabó László elmondta: Nagyfödémes első írásos említése 1221-ből származik, a mátyusföldi nagyközségnek gazdag a múltja, ezt szeretné feltárni kiadványaiban.
Nagyfödémessel szorosan összefonódik Borsos Mihály neve, aki 1942-1959 között volt födémesi plébános, 1943-ban polgári iskolai tanfolyamot, majd 1944-ben polgári iskolát alapított Nagyfödémesen, ennek tiszeletére vette fel nevét a helyi alapiskola. 1943-ban elindította a babakelengye-mozgalmat, ami országossá fejlődött.
1957-ben memoradnulmban kérte egy egyházi magyar hetilap elindítását, amit nem ért meg, hiszen a Remény csak a rendszerváltás után jelent meg. A konferencia napján, augusztus 17-én emlékezünk halálának ötvenedik évfordulójára.
Nemcsak Borsos Mihály munkásságával foglalkozik Szabó László, hiszen Szabó János plébános hagyatékát is kutatja, aki nagyon sok adatot lejegyzett, nemcsak Födémesről, pl. Felsőszeliről is, az iratok egy része még feldolgozásra vár.
Szabó László előadása után a 2017-tól működő Nagyfödémesi Zenés Irodalmi Színpad lépett színpadra. A szép szó és a csodás dallamok hozták össze a tagokat, akik Ez itt az én hazám című műsorukból adtak elő részletet.
A rendezvény ideje alatt Görföl Jenő Szent László ábrázolások a Felvidéken című kiállítását is megtekinthették a jelenlévők. Görföl Jenő elmondta: a kiállítás annak köszönhető, hogy Kovács Lászlóval végigjárták a felvidéki templomokat, hogy feltárják a lovagkirályról készült freskókat, képeket.
A fotós kiemelte: Szent Lászlónak köszönhetjük, hogy államalapító királyunkat szentté avatták.
Ezzel a kiállítással a nemrégiben elhunyt Kovács Lászlóra is emlékeztek a jelenlévők, aki korábban több előadást is tartott az Országos Szent István Király Ünnepségen.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
