Három szakember, három külön történet. Ami közös bennük, mindhárman dolgozhattak Marco Rossi mellett, így részesei voltak a labdarúgó-válogatottal az elmúlt években végzett eredményes munkának.
Amióta viszont nem az olasz szakember mellett, hanem már vezetőedzőként dolgoznak, elkerülik őket a sikerek – írja a m4sport.hu.
Marco Rossi 2018. június 19-től a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Pályaedzői Gera Zoltán mellett két honfitársa, Cosimo Inguscio és Giovanni Costantino lettek. Inguscio még most is a válogatott stábjához tartozik, a 2020 novemberében rendezett Izland elleni Eb-pótselejtezőn ő irányította a csapatot, amikor Rossi koronavírusos megbetegedés miatt nem tudott a kispadon ülni.
A másik két szakember, valamint utódjuk azóta klubszinten, illetve az utánpótlás-válogatott mellett próbált bizonyítani, több-kevesebb sikerrel.
Giovanni Costantino már a Budapest Honvédnél Rossi videóelemzője volt, majd vele tartott a DAC-hoz és a magyar válogatotthoz is. Ezek után meglepő volt, hogy a 2021-re halasztott Európa-bajnokság előtt távozott a válogatott stábjától. Akkor úgy fogalmazott, az Eb után biztosan elhagyta volna a nemzeti együttest, de miután ez kiderült, Rossival már a részben hazai rendezésű torna előtt elváltak útjaik.
Costantino a válogatott után az MTK vezetőedzője lett, a kék-fehérek kispadjáról azonban nyolc bajnoki (három győzelem, egy döntetlen és négy vereség) és egy győztes kupameccs után eltávolították. Akkor az MTK a hetedik helyen állt, a folytatásban még összesen öt meccset sikerült nyernie, így a bajnokság végén búcsúzott az első osztálytól.
Edzői pályafutása legnagyobb sikerét a kék-fehérekkel érte el, a Sényő elleni kupameccsen 7-0-ra nyertek. A szakember nem értette menesztését, hiszen nem álltak rosszul, főleg, hogy a bajnokság elején a biztos bennmaradás és a fiatalok beépítése volt az első számú terv.
Összesen 54 találkozón működött közre vezetőedzőként, húsz győzelem mellett tizenhét döntetlen és ugyanennyi vereség a mérlege, ezeken a meccseken 1,43-as pontátlagot hozott össze. „Legsikeresebb” a Casarano élén volt, ott 22 meccsen nyolc siker mellett tizenkét döntetlen és mindössze két vereség volt a mérlege. Itt érte el a legmagasabb 1,64-es pontátlagot. Jelenleg nincs csapata.
A Costantino helyére visszatérő Gera Zoltán a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság előtt csatlakozott újból a magyar labdarúgó-válogatotthoz.
Gera még korábban, 2019-ben távozott az edzői stábból, miután kinevezték az U21-es válogatott szövetségi kapitányának.
Két Eb-selejtező sorozatban vezette a fiatalokat, a 2023-as tornát megelőzően a német, izraeli, lengyel hármas mögött, a lettek és San Marino előtt, míg a 2025-ös selejtezőkön a spanyolok, a belgák és a skótok mögött, a kazahokat és a máltaiakat megelőzve végzett egyaránt a negyedik helyen csoportjában. (A 2023-as Eb-n a spanyolok a döntőig, míg az izraeliek az elődöntőig jutottak.)
Miután távozott a korosztályos válogatott éléről, a másodosztályban szereplő Vasast 2024 márciusában vette át, de nem sikerült teljesíteni a kitűzött célt, a feljutást az élvonalba, így a következő idényt is a Merkantil Bank Ligában kezdték. Ott azonban már négy meccs után (két győzelem, egy-egy döntetlen és vereség) megköszönték a munkáját.
Október közepén nevezték ki az első osztályú bajnokság utolsó helyén álló Kecskemét vezetőedzőjévé, eddig három bajnokin irányította a csapatot, azokon előbb 3-0-s vereséget szenvedtek a Puskástól, majd 1-0-ra kaptak ki a Pakstól, a legutóbbi fordulóban pedig 6-1-es vereséget szenvedtek a Fehérvártól. Továbbra is utolsók az OTP Bank Ligában,
Gera edzői pályafutása során ez a második 6-1-es vereség, 2021-ben az U 21-es Európa-bajnokság selejtezőjében a hollandok ugyanilyen arányban verték a magyar együttest Székesfehérváron.
Ez a kecskemétiek legsúlyosabb veresége, amióta 2022 nyarán feljutottak az élvonalba, ráadásul három nappal korábban az NB III-as Karcaggal szemben estek ki a Magyar Kupából. Gera eddigi edzői pályafutása alatt 56 alkalommal irányított csapatot, 1,39-es pontátlaga van.
(m4sport.hu / Felvidék.ma)
