Bauer Editnél jártunk Brüsszelben

Közel tíz éve Európai Parlamenti képviselő, sokat dolgozik, ezzel kollégai közt is tekintélyt vívott ki. Most a műsorszórás, Pered és a karácsonyi nyugdíjak kifizetésének a kérdéseivel foglalkozik. Bauer Edit (MKP) EP-képviselővel beszélgettünk.

EP-képviselőink az európai integráció elmélyítésért
Az Európai Parlamentben (EP) sokkal szabadabb a légkör, mint pl. a szlovákiai politikai színtéren. Voltak helyzetek ugyan, amikor szlovákiai magyar képviselőnek nehéz volt lenni, de a második ciklusban már sokkal olajozottabban működnek a dolgok – tudtuk Bauer Edittől, a Magyar Közösség Pártja (MKP) EP-képviselőjétől.
Mint arról már röviden beszámoltunk, Bauer Edit november 11-13 közt az Európai Néppárt (EPP) „Találkozzon EP-képviselőjével!” programjának keretében fogadta – több újságíróval egyetemben – a Felvidék.ma munkatársait is.
„Jó magyar képviselőnek lenni Brüsszelben”, mondta, és hozzétette: egyre több magyar szót hallani a parlamentben, van itt egy holland képviselő, aki pl. beszél magyarul, de van arra is példa, hogy a kollégák megtanultak egy-két szót magyarul.
Az üléseken a nyelvhasználati kérdés elmozdult az anyanyelv irányába. Korábban még a plenáris ülés vezetője is igyekezet vagy franciául vagy angolul vezetni legalább a szavazást, ma már a szavazást is nemzeti nyelveken készítik elő.
„A szlovák nyelvtörvény életbelépése után én is áttértem az anyanyelv kizárólagos használatára” – mondja Bauer Edit. Egyedül akkor tesz kivételt, ha nagyon lényeges, hogy ne vesszen el az információ, mert a kétszeres fordításban (magyarból angolra vagy franciára fordítanak, s abból a többi nyelvre) átalakulhatnak a mondatok. Előfordult már, hogy a hontalanból hajléktalan lett.

Bauer Edit azon kevesek közé tartozik, aki a tíz év alatt nem cserélte le asszisztenseit. Munkatársaival már fél szavakból is értik egymást. „A jó fogatban nem kell a lovakat a felénél lecserélni” – teszi hozzá.
Száraz Krisztina a képviselő asszony egyik asszisztense bepillantást engedett a képviselői iroda működésébe, hogy hogyan készülnek a jelentések, a vélemények, a módosító-javaslatok, a háttéranyagok.
Klenovics Gábor képviselői-asszisztens elmondta, nagyon fontos, hogy a fiatalok is tudatosítsák, hogy az EU róluk is szól, s értük is van. „Brüsszel egyre közelebb van mindannyiunkhoz, s egyre jobban befolyásolja az életünket” – jegyezte meg.

A legégetőbb probléma a fiatalok munkanélkülisége
Az EU nagyon alapos elemzései azt mutatják, hogy létezik egyfajta feszültség a munkaerő kereslet és kínálat között, melyek az oktatási rendszerrel való összehangolás hiányából adódnak. Ilyen értelemben orvosok, egészségügyi dolgozók, mérnökök, számítástechnikai-, kommunikációs szakemberek hiányoznak az európai munkaerőpiacon.
Szlovákiában a fiatalok munkanélkülisége elérte a 36-37%-ot, ami európai viszonylatban kirívóan magas arány. Spanyolországban, Görögországban, Horvátországban 50 százalék körüli ez az arány, de Ausztriában például csak 5 százalékos a fiatalok körében a munkanélküliség.
Azt látjuk, hogy Európából a tömegtermelés kivonul, s egyre keletebbre költözik, Kínába, Ázsiába, s ennek következtében itt megszűnnek a munkahelyek. Szlovákia tekintetében további problémát jelent a magas számú alulképzettség. A munkaerő átképzése, továbbképzése pedig erősen megkérdőjelezett.
Az Európai Unió több olyan intézkedést fogalmaz meg, amihez pénzügyi eszközöket is rendel. A munkahelyteremtést viszont az EU nem tudja megoldani, ez a tagállamok gazdaságának függvénye, a közigazgatásban nem lehet annyi munkahelyet létrehozni, amennyire szükség lenne. 2050-re két nyugdíjas korú emberre egy fiatal jut majd, s a keresőképes korúak fele a legszegényebb rétegből fog kikerülni. Ez teljesen új stratégiát követel meg az EU-tól. Képviselőink több figyelemfelkeltő előadást tartanak a témában.

Műsorszórás, Pered, karácsonyi nyugdíj
„Brüsszelben szentírás, hogy mire van jogalap és mire nincs; mi tartozik a tagállamok hatáskörébe, mi nem. Utóbbi esetben az Unió nem szívesen avatkozik be” – magyarázza Bauer. A szlovákiai magyarokat érintő aktuális ügyekben is ezért nehézkes a fellépés, de azért erőteljesen próbálkoznak.
Legutóbb két írásbeli kérdést adtak be az Európai Bizottsághoz, amellyel aktivitásra szeretnék késztetni a testületet. Megpróbálták megkeresni a Lisszaboni Szerződésben azt a jogalapot, amely a diszkrimináció minden fajtáját tiltja, s a demokrácia elvének az értelmezését rótták fel a szlovák kormánynak.
Az egyik a műsorszórás nyelvi szabályozásának a kérdése Szlovákiában. A magyar műsorokat feliratkozni kell, s erre nincs állami támogatás, így a magyar (kétnyelvű) adások sokkal költségesebbek. Nincs az sem rendjén, hogy a Magyarországról bejött magyar állampolgárnak nem kell feliratozni, az itt élőknek pedig igen. Az európai jogban nehéz fogódzókat találni, de a műsorszórásnál egyértelmű diszkrimináció észlelhető. Az európai jogrend szerint nem kell feliratozni a kisebbség nyelvén sugározott adásokat – magyarázza a képviselő asszony.
A másik írásbeli kérdés, Pered kérdésével foglalkozik. Ez esetben is diszkrimináció áll fenn, hiszen a szlovák kormány a magyar eredetre való hivatkozás miatt nem engedi a település visszanevezését. „Az EP-ben erről kevés ismeret van, de megpróbáljuk ráterelni a figyelmet. Látniuk kell, hogy nincs minden rendben Szlovákiában, amikor felülírják a népakaratot” – mondta Bauer Edit utalva a sikeres népszavazásra, amikor is a perediek arról döntöttek, hogy a település neve Tešedíkovo helyett kapja vissza eredeti, Pered nevét.
A harmadik ügy, amivel a hetekben foglalkozik – a karácsonyi nyugdíjak kiegészítése. Ugyanis a szlovák kormány kijelentette, hogy aki nem Szlovákiában él, nincs állandó lakhelye, az nem kapja meg a karácsonyi nyugdíjat. „Erre az országnak nincs joga. Ha ez egy nyugdíj-kiegészítés, akkor ilyen törvényt nem hozhat a saját állampolgárai ellen. Tavaly Ausztriában élő szlovákok kerestek meg ezzel a problémával” – mondta Bauer. Hozzátette: ez esetben is lakhely szerint különböztetik meg az állampolgáraikat.

Májusban EP választások lesznek
Előretörnek a radikálisnak mondható euro szkeptikusok, amikor látszólag az EU nem hoz kedvező döntéseket, s eszköztelen marad a tagországokkal szemben. A másik oldalon Szlovákiának jó a megítélése EP-ben, amihez az is hozzájárul, hogy gazdaságilag nem teljesít olyan rosszul.
„Az ország egy jó tanulója az EU-nak, csak időnként merülnek fel különböző disszonanciák, mint pl. államnyelv törvényről kialakult vitákkor” – mutatott rá Bauer. Kitért arra is, hogy Európa nem szereti a konfliktusokat, s ha lehet, akkor kompromisszumos megoldásokat keresnek. „Kicsinyítik vagy szőnyeg alá söprik a problémát. Európában egész sor olyan nehézség van, ami megkerülhetetlen. Egyre inkább veszik észre a képviselők, és a kormányaik is a Visegrádi Négyek keretében, hogy fontos lenne az együttműködés. Elképzelhető, hogy a jövőben a V4 megteszi a hatását a szlovák-magyar viszonyokban is” – bizakodik Bauer.
Felhívta a figyelmet, hogy rendkívül fontos, hogy a szlovákiai magyarságnak legyen saját képviselete az Európai Parlamentben. Most nincs elég kapaszkodó a kisebbségi jogok kezelésére az európai jogrendben, de ez változhat – véli Bauer Edit. Hozzátette: Jó felkészültséggel, az európai jog egyre alaposabb ismeretével ez megoldást fog igényelni.
Az Európai Unióban a döntési mechanizmus nehézkes. Hiába dönt az Európai Parlament, s esetleg még ugyanazon a vélemény is lehet, mint az Európai Bizottság, ha a 27 tagország nem hagyja jóvá, akkor ez a döntés gyakorlatilag semmis. Mindennek ellenére az EP a közös problémák, közös megoldását keresi olyan kérdésekben, amelyekben az egyes országoknak nincs megfelelő hatásköre. Az egységes piac nagyon gyakran egységes fellépést is kíván. S mindinkább világosabbá válik, hogy az Európai Unió is akkor lesz erős, ha a tagországai erősekké tudnak válni.