A hetényi iskola névadója, Tarczy Lajos születésének 206. évfordulója alkalmából rendezték meg a faluban a Tarczy Emléknapot. Az egész napos rendezvény „Színház az egész Hetény!” címmel került megrendezésre, amelyen a hetényi felnőtt- és iskolai színjátszás 80 éves történetéről is megemlékeztek.
A vendégeket – Kun Ferenczet, a Rákóczi Szövetségtől, a pápai Tarczy Lajos Általános iskola küldöttségét, Szanyi Mária néprajzkutatót, Fodor Attilát, a Selye János Egyetem mellett működő Comenius Pedagógiai Intézet vezetőjét, Lucza Sára polgármesternőt, Palcsó Attila református lelkészt, Gáspár Katalint, az óvoda igazgatónőjét, Svitek Györgyöt, az ógyallai művészeti alapiskola igazgatóját, Vágyó Gyöngyit, a komáromi művészeti iskola igazgatóhelyettesét, valamint Molnár Péter karatemestert, gyermekeink karateoktatóját, az iskola nyugdíjas pedagógusait – Czibor Angelika iskolaigazgató üdvözölte.
Az ünnepségen részt vettek az emléknap kulcsszereplői is, akik nélkül a mai kiállításunk nem jöhetett volna létre, hiszen az ő lelki és tárgyi emlékeik szolgáltak a tárlat összeállításához alapul: Farkas József és felesége, Farkas Eszter, Dékány György, Danis Erzsébet, Vlacsek Irén és Vlacsek Sándor, Hencz Eszter. Elfoglaltságuk miatt nem voltak jelen az ünnepségen Kiss Péntek József, Szalai Miklós és Varga Irén színházi rendezőik.
„Iskolánk 2000 óta viseli Tarczy Lajos nevét. Választásunk nem volt véletlen. Csakúgy, mint mi most, elődeink már akkor is kutatták a helyi értékeket, és úgy gondolták, hogy Tarczy Lajos, községünk szülötte, a későbbi jeles pápai tanárember, Petőfi és Jókai tanára, az Önképző Kör megalapítója, olyan értékes egyénisége a magyarságnak, aki megérdemli, hogy nevét és szellemiségét megőrizzük az utókor számára, hogy munkásságát részletesen megismerjük, hogy az általa megalapozott értékeket átvegyük, és örökét átadjuk gyermekeinknek is” – mondta nyitóbeszédében az igazgató asszony.
Beszéde további részében az igazgató asszony kitért arra, hogy az iskola programja – melynek címe Korszerűen a régióért – is hűen tükrözi a Tarczy szellemiségéhez való ragaszkodásukat. „A régiónkért kifejezést mi sajátosan értelmezzük. Nemcsak tágabb régiónkkal ismerkedünk, hanem kimondottan helyi értékeket keresünk, kutatunk és közvetítünk az utókor számára, nem titkolt szándékkal. Célunk az, hogy gyermekeinkkel megismertetve a múltunk értékeit, olyan községünk iránti szeretetet, elődeink iránti tiszteletet alakítsunk ki, ami biztosítja a fiataljaink ragaszkodását szülőfalujukhoz” – hangsúlyozta.
Az iskola programjának további pilléreit a szülők, a gyermekek és pedagógusok között végzett felmérés alapján választotta meg. „Ezek pedig nem mások, mint a rendre és fegyelemre nevelés, az egyéni bánásmód, valamint a sportra és egészséges életmódra nevelés” – sorolta az igazgató asszony. Amint azt a beszédében a továbbiak során elmondta, szomorúsággal tölti el, hogy ezek az emberi értékek a mai világban mit sem számítanak.
„Tudjuk, hogy itt a Felvidéken a kisgyermekként falujából elkerülő magyar gyermek nem kaphatja meg ezeket az értékeket, nem alakulhat ki ez a mély kötődés sem a nemzethez, sem a szülőhelyhez, és ez hosszú távon a falvak elnéptelenedéséhez, a magyarság elsorvadásához vezet” – mondta. „Szomorú, hogy még mindig súlyt a magyar átok, hogy nem vagyunk képesek kellő erővel összefogni, és kiállni magunkért. Mi szerdán délután megtettük, amit meg kellett tennünk, egész autóbusszal utaztunk Pozsonyba, a parlament elé. Ha minden magyar falu, amelynek kisiskolája halálra van ítélve, megtette volna ugyanezt, illetve magyar városaink és falvaink szolidárisak lettek volna velünk, talán nem ilyen eredménnyel zárul a szerdai parlamenti szavazás. Sajnos ez az esemény szomorú alaphangot ad mai ünnepségünknek. Én azonban bízom benne, hogy az elfogadott törvény ellenére még annak hatályba lépése előtt közösen, fenntartó, pedagógusok és szülők, megtaláljuk a megoldást arra, hogyan őrizzük meg iskolánkat, községünk jövőjét.” 
Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke ünnepi beszédében Tarczy Lajos hegelizmusáról beszélt. Mint mondta, Tarczy Lajos a hegeli filozófia fellegvárában, a berlini egyetemen tanult, s olyannyira Hegel hatása alá került, hogy 1833. augusztus 16-án, amikor tanszékét Pápán elfoglalta, „Hegel nézete szerint készíté” el „közönséges tanításaira” filozófiai stúdiumát. Ez akkor mindenképp merész vállalkozásnak számított, s nehezen emészthető anyagnak is bizonyult a fiatal tógátusok számára. E nehézségekhez hozzájárult még hazai teológus körökben Hegel filozófiájának rossz hírneve is. Így aztán a püspök, Tóth Ferenc már 1835. december 10-én igazolásra szólította fel Tarczyt nemcsak a tanításban mutatkozó nehézségek, hanem Hegel filozófiájának „négy rendbeli recensiója” miatt is, melyek szerint a hegeli filozófia pantheizmusra, a lélek halhatatlanságának tagadására és szkepticizmusra vezet.
Bár a püspök Tarczy 1835. dec 24-én kelt válaszát tudomásul vette, az ügy nem zárult le. Tarczy nem sokáig élvezhette diadalát, mert az 1838-ban kirobbant hegeli per hatására – az egyházi közvélemény nyomására – 1839 áprilisában kénytelen volt professzori állásáról lemondani.
Palcsó Attila hetényi lelkész a bábcsoport további működéséről és a 2011-ben alakult gyülekezeti színjátszó kör, a Calix színpad tevékenységének továbbfolytatásáról beszélt.
Szanyi Mária néprajzkutató az iskolai színjátszás történetét elevenítette fel előadásában.
Hollósi Csaba, 6. osztályos tanuló nyitóverse után az iskola két tanulója – Rancsó Sarolta és Kotiers Ráhel Annamária – bemutatták a hetényi színjátszás nyolcvan éves történetét, majd a jelenlévők megtekintették a kiállítást.
A rendezvény első része az iskola homlokzatán elhelyezett Tarczy emléktábla megkoszorúzásával ért véget.
Délután a rendezvény a községi hivatalban folytatódott, amikor is a legkisebb tarczysokat is ünnepélyesen felavatták, és hivatalosan is a kis csapat tagjaivá váltak. Ajándékként egy szép szimbólumot, a hetényi iskola gólyás nyakkendőjét kapták, ami azt fejezi ki, hogy ők valamennyien összetartoznak, felelnek egymásért, vigyáznak egymásra, segítik egymás munkáját.
„Legyetek büszkék a nyakkendőre, és arra, hogy közénk tartoztok. Dolgozzatok keményen, viselkedjetek szépen, hogy mi is büszkék lehessünk rátok. Csak magatokon múlik, hogy éltek-e ezekkel a lehetőségekkel, mi megleljük bennetek a tehetséget, a ti dolgotok, csak egy kicsit többet dolgozni, mint a kötelező tanulás, és fantasztikus emberekké válhattok, csodás jövő várhat rátok. Nagy szerencsénk van, mert kreatív tanítóink vannak, akik szívesen vezetik a színjátszó és dráma szakkört, iskolai klubban megtanulhatjátok a virágkötészetet, a kézimunkázást és az azsúr varrását, a tanító nénik és bácsik órákon kívül is készítenek benneteket versenyekre nemcsak matematikából, magyarból, helytörténetből, de ének- és szavalóversenyekre is, így lassan megismeritek népdalainkat, de gyönyörűen énekeltek zsoltárokat is, amiről már délelőtt megbizonyosodhattunk. Segítségünkre vannak a művészeti alapiskolák is, így tudunk rajzot, táncot, zongorát tanítani, sőt Écsi Gyöngyi néni bevezetett benneteket a bábozás lenyűgöző világába, valamint a néptánc alapjaiba is. Szívesen énekeltek és játszotok angolul, van lehetőségetek sportolni, focizni, teniszezni, karateból pedig nemzetközi versenyeken értek el nagyszerű eredményeket, sőt művészi szinten kátáztok” – ecsetelte az igazgató asszony a kis tarczysok előtt álló lehetőségeket.
Ezt követte Écsi Gyöngyi rendezésében a Bábel tornya valós történetének bemutatója játékbábukkal. Az iskola tanulói felelevenítették az iskolai színjátszás történetét, majd pedig Gál Tamás műsora következett. Végül a Mikulás is megjutalmazta a jelen lévő gyerekeket.
A Tarczy-emléknap a Lilla Galériában ért véget, ahol megnyitották Magyarics Gabriella kiállítását.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
A szerző felvételei
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>>
{iarelatednews articleid=”41763,38264,37058″}
