Horváth Zsuzsanna, a Csemadok Rimaszombati Alapszervezetének gazdasági felelőse is egyike azoknak, akik idén Csemadok Közművelődési Díjat vettek át.
Méltatásában elhangzott, már az alapiskolában tagja volt az énekkarnak, s gimnazistaként is kapcsolatba került a kultúrával, amikor is a diákok és tanáraik minden színházi előadást közösen megnéztek a volt Iparoskör színpadán.
A Daxner utcai óvodában beszélgettünk, ahol óvodapedagógus, igazgatónőként tevékenykedik. Az első gondolata a köszönet volt, mégpedig az őt jelölő szervezet, a területi választmány felé. Megtiszteltetésként és jó érzéssel vette át a díjat, hogy ezzel is elismerték a több évtizedes munkáját. Ma az alapszervezet mellett a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának is aktív tagja.
„Az igazság az, hogy én voltam a legjobban meglepve, mert soha nem éreztem azt, hogy valamilyen különös dolgot vittem véghez, csak tettem a dolgomat ingyen és bérmentve, teljes mértékben a szabadidőmben” – szögezte le.
A helyi Csemadok vezetőségébe 35 évvel ezelőtt került, akkor szólította meg az akkori elnök, Samu András, akinek a feleségével gimnáziumi osztálytársak voltak. Mint megjegyzi, mindig kell egy felkérés, s láthatott benne olyan potenciált, amit kihasználhatott. Az 1990-es években egy nagyon jó csapat jött össze, olyan emberek, akikkel ismerték egymást, az élet más területén is tartották a kapcsolatot, egyidős gyerekeik voltak, gyakran eljártak együtt kirándulni, az ünnepeket együtt tartották, jó barátok a mai napig.
(Fotó: Horváth Zsuzsa archívumából)
„A Csemadokban végzett munkát az összetartó erő miatt nem vette senki közülünk megterhelőnek. Ahogy visszagondoltam, nem volt egyszerű pedig abban az időben sem. Mégis hoztunk színházi előadásokat, beszélgetőesteket, énekeseket. Sokrétű programot csináltunk, magunk is élveztük” – mondja Horváth Zsuzsanna.
Fonóka kézműves táborok
Értékelve az eddig elvégzett munkát, büszkén tekint vissza a 15 nyáron keresztül megvalósított Fonóka kézműves táborokra. „2002-ben elsőként kezdtük a szervezetek közül az ilyen jellegű táborokat, s nyaranként 40-70 gyereknek hoztunk kézműves-foglalkozásokat, meseszínházat, olyan tartalmas élményeket biztosítottunk, hogy akik akkor részt vettek, a mai napig felemlegetik. Most már mások szervezik.
Mindennek eljön egyszer az ide, amikor át kell adni a stafétabotot. Mi sosem nyereségvágyból csináltuk, s igyekeztünk ezt is és egyéb rendezvényeinket is pályázatokon keresztül megoldani, hogy minél kevésbé terheljük meg a szülőket”
– fejtette ki.
A Csemadokban kifejtett tevékenységei közül Horváth Zsuzsannának gazdasági felelősként a legfontosabb feladata a különböző pályázatok megírása, beadása, elszámolása. Ennek köszönhetően a rimaszombati alapszervezet nagyon sok sikeres rendezvényt valósított és valósít meg évről évre.
„A pályázatokkal való foglalkozás rengeteg befektetett órát jelent. Fel se tudnám mérni, hogy az elmúlt 35 év alatt mennyi időt töltöttem pályázatírással. Ezt csak az tudja értékelni, aki csinálja.
Az jó volt, hogy általában sikeresek lettek a pályázatok, volt olyan év, hogy négy pályázatunk is nyert. Korábban a tagsági díjak beszedését is koordináltam, de időhiány miatt ezt át kellett szerveznünk, s más vezetőségi tagok is besegítenek”
– jegyezte meg.
A közelmúlt pályázatai közül az Új Gömör Tánccsoporttal kapcsolatos pályázatokat, a jelenleg is aktívak közül pedig a 2010-től megvalósuló Gömöri Kórustalálkozókra írt projekteket emeli ki.
„A rimaszombati alapszervezet mellett 2007-ben alakult meg a Blaha Lujza Vegyes Kórus. A vezetőségben már korábban is felmerült erre az igény, s kerestük a karnagyot. Nagyobbrészt énekelni szerető pedagógusok a tagjai. Povinszky Elvira (a területi választmány jelenlegi titkára – szerk. megj.) beszélt érdemben Mede Zsófiával, aki az első karnagyunk volt. Mindig szívesen emlékszünk az első évekre, mert olyan karnagy volt, aki a szívét, lelkét beletette a munkába. Később ő külföldre ment, aztán volt karnagyunk Magyarországról, egy ideig Szarvas Erzsike is vezette a kórust. Nagyon örülünk, hogy Sósik Szilárdot megtaláltuk. Ő először tagként énekelt velünk, aztán elvállalta a vezetésünket. Galántán részt veszünk megmérettetésen is, ahol komoly szakmai zsűri értékel.
Két ezüstkoszorúnk van, s legutoljára a második aranykoszorút is megkaptuk. Különdíjként veszprémi tanulmányutat, fellépéssorozatot is nyertünk. Nemzetközi kórustalálkozókon is fellépünk, öregbítjük a város hírnevét”
– avat be a részletekbe.
Az idei programok kapcsán elmondta, hogy öröm, hogy a járvány miatti kihagyások után már visszatértek a hagyományos farsangi bálokhoz és február 1-én az idei rendezvényeket a sikeres 71. Csemadok-bállal meg is nyitották.
(Fotó: Horváth Zsuzsa archívumából)
Folyik a felkészül a március 15-i megemlékezésre. Egész évben zajlik a felkészülés a XIV. Gömöri Kórustalálkozóra, melyre októberben kerül majd sor. Hetente próbálnak, új darabokat tanulnak be. Összpontosítást, majálist is terveznek. Több rendezvényt, a Tompa Mihály szavalóversenyt, a Győry Dezső Napokat, a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyét a területi választmánnyal közösen szervezik meg.
„Örülök, hogy Rimaszombatban kulturális téren nagy a választék, több szervezet is biztosítja a rendezvényeket. Régebben ugyan többen látogatták a programokat, így a színházi előadásokat, érdeklődőbbek voltak az emberek. Most főleg a fiatalok hiányoznak. Minden évzárón elhangzik a költői kérdés: ki veszi át utánunk a stafétabotot… Erre már tettünk próbálkozást nem egyet, nem kettőt, sajnos az eredmény még nem mutatkozott meg.
Mi még csináljuk, amíg örömet szerez, mert ez nagyon fontos. Ugyanakkor igyekszünk az utánpótlást továbbra is megszólítani, felkérni, mert a Csemadok-lángot tovább kell adni”
– zárta a beszélgetést Horváth Zsuzsanna, s büszkén mutatta a magyar kultúra napja alkalmából rendezett galántai gála keretében átvett díjat, Kutak Adrienn kerámiáját, amelyről szintén a Csemadok-logó köszön vissza a lánggal.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
