Szlovákiában először történik meg, hogy hivatalban lévő kormányfő pályázik a köztársasági elnöki tisztségre. A Szlovák Alkotmány, de semmilyen más jogszabály sem zárja ki, hogy valaki kormányfő és köztársaságielnök-jelent legyen egyidejűleg. Maga a jelöltség tehát nem jelenti azt, hogy a kormányfőnek le kell mondania. „Az Alkotmányban az áll, amennyiben egy kormánytagot – tehát a kormányfőt is – választanak meg köztársasági elnöknek, a megválasztás napjával megszűnik az eddigi tisztsége. Ez azt jelenti, hogy attól a naptól a kormányfői hatásköreit már nem gyakorolhatja tovább. Ha nincs is erre pontosan meghatározott határidő, elvárható, hogy a megválasztás másnapján a kormányfő benyújtsa a lemondását, és a helyére valaki mást nevezzenek ki” – magyarázza Marián Giba alkotmányjogász a Comenius Egyetem Jogtudományi Karáról.
A kormányfő a köztársasági elnök kezébe teszi le a lemondását, és vele együtt formálisan lemond az egész kormány. „Tekintettel arra, hogy a kormányfő államfővé való megválasztása után az Alkotmány értelmében nem gyakorolhatja a tisztségét, valószínűleg ebben az esetben a köztársasági elnök senkit sem bízna meg a kormányalakítással, hanem egyenesen kinevezné kormányfővé azt a személyt, akit a parlament többsége támogatna, azaz aki feltehetően képes megszerezni a parlament bizalmát” – vélekedik Giba.
Az alkotmányjogi szakértő szerint várható, hogy az új kormányfő személyét és az új kormánytagokat illetően a kormányzó párton belül a hivatalban lévő kormányfő győzelme esetére lesz egyfajta előzetes megegyezés már a köztársaságielnök-választás előtt. „Elképzelhető, hogy a kormány lemondása után ugyanazt a kormányt nevezik ki, csak más kormányfővel, illetőleg kisebb változtatásokkal, amennyiben a jelenlegi kormánytagok közül kerülne ki a kormányfő” – fűzte hozzá Giba.
A „régi-új” minisztereket azonban formálisan az új kormányfőnek kellene javasolnia. A kormány kinevezésére semmilyen határidő nincs. Csupán egyetlen határidő létezik, hogy a kormánynak a kinevezése után 30 napon belül a parlament elé kell állnia, beterjeszteni a programját és bizalmat kérnie a parlamenttől.
A kormányfő lemondása magától nem okoz előrehozott parlamenti választást. Ez akkor valósul meg, ha a parlamentben nincs stabil többség, amely bizalmat szavaz a kormánynak. „Amennyiben ez a többség létezik, és bizalmat is szavaz a kormánynak az új kormányfővel az élen, akkor ez a kormány a következő rendes parlamenti választásokig kormányon maradhat” – zárta Giba.
SITA nyomán dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43245,43239″}
