Az elmúlt év nemzetpolitikai fejleményeit értékelte sajtótájékoztatóján a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője, Szávay István országgyűlési képviselő. A párt szakpolitikusa áttekintette az elmúlt év legfontosabb nemzetpolitikai témáit, külön kitérve az egyes elszakított területekkel kapcsolatos sajátos problémákra, de általános kérdésekkel is foglalkozott (mint pl. az egyszerűsített honosítás).
A kép, amit felvázolt, finoman szólva sem mondható pozitívnak, aminek oka a Jobbik szerint az, hogy maga a kormány sem tud igazán konkrét, érdemi pozitívumokat felmutatni magyarságpolitikájában. A „sikerpropaganda”, amit Szávay szerint a magyar kormány – azon belül is a magyar diplomácia – folytat, megalapozatlan.
Szávay évértékelőjében éles kritikával illette a magyar külügynek a felvidéki magyarság érdekében tett, vagy inkább nem tett lépéseit. A képviselő olyan konkrét, ezidáig megnyugtatóan nem rendezett – Szávay szavaival: „európai szinten is botrányos” – ügyeket sorolt fel példaként, mint az állampolgárság, a nyelvtörvény, a dunaszerdahelyi rendőrterror, Malina Hedvig üldözése.
A Jobbik szakpolitikusa kifogásolta, hogy a magas szintű szlovák-magyar találkozókon ezek a problémás, úgynevezett kényes kérdések fel sem merültek, így természetesen érdemi eredmény sem születhetett bennük. „Az elmúlt egy évben ráadásul újabb aggasztó események történtek Felvidéken, mint a tervezett oktatási törvény, amelynek értelmében a felvidéki magyar iskolák egyharmadát bezárás fenyegeti, meghamisították Szlovákiában a kisebbségek helyzetéről szóló jelentést, valamint erőteljesen megnyirbálták a kisebbségi közösségek kulturális támogatásának összegét – mondta Szávay évértékelőjében.
Bár közvetlenül bennünket, felvidékieket az egyszerűsített honosítás egészen „sajátos” módon érint a ficói ellentörvénynek köszönhetően, Szávay István egyéb visszásságokra is rámutatott tájékoztatójában. Konkrétan azokra a visszaélésekre, amelyek állítása szerint az egyszerűsített honosítással történtek.
Szávay elmondása szerint több olyan eskütételről is tud, ahol a magyar állampolgárságot megszerző esküt tevők nem, vagy csak alig tudtak magyarul, egymást közt szerbül, ukránul, románul beszélgettek.
A képviselő szerint valóságos „maffiaipar” alakult ki a környező országokban azért, hogy az arra egyébként nem jogosultakat magyar állampolgársághoz juttassák.
Szávay beszélt a külhoni magyarok támogatáspolitikájáról is, amelyet a többihez hasonlóan negatívan értékelt. Elmondása szerint ugyanis e téren nem történt érdemi előrelépés a Bajnai-kormányhoz képest: a külhoni magyarság állami támogatására az állami költségvetés egy ezrelékét fordítja a kormány, melynek reálértéke az előző kormány által biztosított összeggel megegyező.
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31153,43194,42384″}
