Idén hosszú lesz a január 6-án kezdődő farsangi időszak, ezzel együtt a báli szezon is. A vízkereszt napjától hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig terjedő időszakot a hagyományosan a mulatságok, bálok, népünnepélyek jellemzik. Ebben az esztendőben igen hosszú a báli szezon, mivel március 4-ig tart.
A Kárpát-medencében a 16. században már ismert volt a mulatozás hagyománya. Prédikátorok erőteljesen kikeltek ez ellen, hizlaló és lélekölőnek nevezve a farsangi szokásokat. A tilalmak ellenére tovább éltek a hagyományok.
A magyar udvari körökben az olasz hagyományok terjedtek el. A polgári körökben pedig a német hagyományok. Középkortól ismert ünnep jellegzetességei az álarcos mulatságok, valamint felvonulások. A hamvazószerda előtti utolsó három nap, az ún. „farsang farka”, ez a farsangot lezáró nagy ünnepélyek napja. Ismertebb nevén a karnevál, télbúcsúztató ünnep is egyben. Nagy hagyományai vannak a télbúcsúztató ünnepélyáradatnak az európai kultur környezetben, valamint a latin-amerikai kultúrában egyaránt. A farsang utolsó napján, húshagyókedden, tájainkon is szokás a tél temetése. E hagyomány legismertebb példája, az Unesco szellemi és kulturális örökség listáján is szereplő, mohácsi busójárás.
Jókedv mellett a gasztronómiai is fontos szerepet kap ekkor. A jellegzetes lakató farsangi ételek közül a legismertebb kétségkívül a farsangi fánk. Elejeink úgy tartották, hogy inkább a has megfakadjon, mit sem az étel megmaradjon. Ehhez az időszakhoz kapcsolódó néphagyomány a farsangi köszöntés. A fiúgyermekek szokása volt hosszú kijegyezett nyárssal járni a falu házait. Az udvarokban különböző mókás verseket adtak elő. Természetesen nem hiányozhatott a jutalom sem. A háziasszonyok erre a nyársra rakták fel a gyermekeknek szánt élelmet.
A régi hagyományban a farsang volt a lakodalmak legfőbb időszaka. Ehhez hozzájárul a negyvennapos böjt tilalmai is. A farsang a vidámság időszaka, ilyenkor a legtöbb településen bált szerveznek. Mindek korban hozzátartozott ehhez az időszakhoz a bálok. Nagy jelentősége volt az ismerkedésben, az udvarlásban. Elég, ha Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájára gondolunk.
Kárpát-medence szerte szerveznek a külhoni magyarok ún. magyar bálokat. Felvidék több településén is szerveznek hasonló elnevezéssel, magyar közösség építő jelleggel is bíró bálokat. Ezek a bálok az együvé tartozás mellett a báli táncok és tánckultúra színhelye is.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
