A szakszervezeteknek nem tetszik a Szociális Biztosító által alkalmazott módszer. Azt javasolják, hogy a nyugdíjbiztosítási alapok között ne legyen átjárás, az öregségi nyugdíjalap csak a nyugdíjak kifizetését szolgálja. A nyugdíjalap azonban hosszabb távon veszteséges. Ezt a helyzetet úgy oldja a biztosító, hogy a tartalék- vagy a betegsegélyző alapból csoportosít át forrásokat. Ha ez a gyakorlat megszűnne, a munka-, szociális és családügyi minisztérium véleménye szerint a hiányzó összeget az állami költségvetéstől kellene elvonni.
A nyugdíjalapban jelentkező többmilliós deficitet hónapról hónapra úgy pótolja a biztosító, hogy az egyes alapjaiban megmaradó forrásokhoz nyúl, hiszen ezt a törvény is lehetővé teszi. Márciusban például a nyugdíjalapba 100 millió euró áramlott a tartalékalapból és 60 millió a rokkantnyugdíj-alapból. A szakszervezetek azonban véget akarnak vetni ennek a módszernek. Jozef Kolár elnök szerint nem ez a járható út. Úgy gondolják, ezzel a pénz ide-odatologatással az egész rendszer veszélybe kerülhet.
Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője erre úgy reagált, hogy ők a törvény értelmében járnak el, s amennyiben az nem tiltja a pénzek átcsoportosítását, miközben kötelezi az államot a nyugdíjak folyósítására, e szerint a gyakorlat szerint járnak el.
Farkas Iván, az MKP szakpolitikusa is elutasítja a szakszervezetek elképzelését, rámutatva, ha a jelenlegi gyakorlat megszűnne, nem maradna elég forrás a nyugdíjak kifizetésére. Átfogó reform nélkül a helyzet nem megoldható.
Jozef Mihál volt szaktárcavezető úgy véli, a szakszervezetisek követelése jogos, de nem reális. „Az egyes alapokba történő befizetési tarifák módosítása nélkül ez nem valósítható meg. Arra pedig a jelenlegi szociális tárca vezetése valószínűleg nem hajlandó” – jegyezte meg a politikus. Ehhez az kellene, hogy a nyugdíjalapba történő befizetések növekedjenek, a többi csökkenhetne. Ezzel viszont nyilvánvalóvá válna, hogy a 2. pilléres takarékosság nem kifizetődő, s a nyugdíjak kiszámolásánál azok a rövidebbet húznák. Végül a biztosító költségvetése fizetne rá az egészre. Ez is az oka, hogy a szaktárca nem tervezi a jelenlegi gyakorlat megváltoztatását.
Michal Stuška szóvivő úgy nyilatkozott, a jelenlegi helyzetet szintén nem tartják optimálisnak, s különböző intézkedéseket tettek a nyugdíjalap deficitjének mérséklése érdekében, az esetleges változtatást azonban komplex módon kívánják a jövőben kezelni. Az alapvető módosítás az egységes adó- és járulékbeszedés bevezetésével, 2016-tól várható.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45602,45326,45045,44395″}
