A nyári életérzéshez szervesen hozzátartozik a bográcsban készült pörkölt, ami a kerti partik állandó szereplője. A magyarok legkedveltebb hazai fogása, vagyis a pörkölt a konyhában megfőzve is isteni, de ha a szabadban, bográcsban készítjük, akkor az igazi. Martosn, június 14-én rendeztek pörköltfőzőversenyt.
Martoson, Sziget Polgári Trásulás az előző évben megrendezett főzőverseny sikerének köszönhetően a már hagyományosnak mondható pörköltfőző verseny természetesen most sem maradhatott el, amelyre idén 13 csapat nevezett és nemes küzdelmet vívtak egymással. A csapatoknak ebben az évben sertéspörköltet kellett készíteni. Erdélyi Zoltán a társulás elnöke nyitotta meg reggel 10 órakor a rendezvényt és egyben ő adta meg az idei pörköltfőző versenyhez is a start jelet. Jó idő, remek hangulat és szakértő kezek szorgoskodtak a bográcsok körül, és ahogy én láttam, bizony mindenki egy „tuti” recept alapján dolgozott. Bevallom, picit elfogultan szemléltem a nagy sürgésforgást, hiszen már az előkészületeknél kiválasztottam a kedvenc csapatot.
Telt múlt az idő, szállt a füst és a finom illatok keveréke, rotyogtak a bográcsokban az ételek, és mindezt fantasztikus hangulat kísérte. Amikor elhangzott a „Fakanalat le, a bográcstól el!” felkiáltás, nem volt más hátra, mint hogy a zsűri kezdetét vegye az értékelésnek.
Túri György tatai néptánc pedagógus koreográfus elnökletével a zsűri tagok, Bernáth Tamás előadóművész, Keszegh István, Martos polgármestere értékelték a finomságokat. Nem volt könnyű a zsűri feladata, hiszen 13 remekművel volt dolguk, 12 féle pörkölttel, de megszületett az eredmény.
Az idei győztes a martosi vadászok lettek, második helyen a Csipetcsapat ( Nyugdíjas klub), harmadik helyen a NagyHeg Mész – Bor csapat végzett, negyedik helyet a szentpéteri vadászok szerezték meg. Az asztalterítésért külön díjban részesült, a Csemadok nőegylet, Martosi Vöröskereszt, Komesz és a Református Egyház Presbitériumának csapatai.
A csapattagok szemében látni lehetett az elszántsággal ötvözött szakmai tudás minden csínját-
bínját, akik persze szintén hozták a mesterfogásokat és a konyhai titkokat.
Aki főzött már szabadban, tudja, hogy utánozhatatlan a hangulata egy bográcsozásnak, ráadásul ugyanaz az étel is finomabb, amit otthon már esetleg megunt az egész család. Így van ez a pörkölttel is, ami otthon fogyasztva sokszor teljesen unalmas hétköznapi étel, de ha bográcsban készül, mindjárt ünnepivé válik. Minél nagyobb adagot főzünk, annál jobban kijön az étel íze, és annál ízletesebb lehet a végeredmény, és azt se felejtsük el, hogy a szabadban mindig megjön az ember étvágya.
Következzen a borgrácsban főzött szaftos sertéshúsból készült pörkölt előállítása: a hagymát, a zöldpaprikát és a paradicsomot apróra felkockázzuk, a fokhagymát préseljük, vagy szintén apróra vágjuk. A szalonnákat is apró kockákra vágjuk. Minden összetevőt külön helyezzünk el, mert nem egyszerre kerülnek az ételbe. Először a füstölt (kenyér, ki minek hívja) szalonna kerül a bocsrácsba, amiből szépen kisütjük a zsírját. Álljunk mellette fakanállal, nehogy megégjen, elszenesedjen, és kevergessük, amikor kell. Nagyon jó ízt ad a pörköltnek, ha a szalonna bőrét egyben beletesszük a bográcsba. A legvégén, az is el fog fogyni, ha nem túl kemény. Amikor a zsír kisült a szalonnából, de még nem égett meg, tegyük az apróra vágott vöröshagymát a bográcsba, és gyakori, de nem folytonos keverés mellett süssük üvegesre. A hagyma után 23 perccel, amikor kezd üveges lenni, mehet bele az apróra vágott zöldpaprika is. Vigyázzunk rá, hogy ne legyen túl nagy a tűz a bogrács alatt, mert egy pillanat alatt leéghet a pörköltünk. Inkább emeljük magasabbra a bográcsot, de ne égessük le. Néhány perc elteltével, amikor a pörköltalapunk szépen összesült, a lényegre is térhetünk, hiszen a hús következik. A húsról öntsük le a húslét, ha van alatta, majd az összekockázott sertéshúst tegyük a bográcsba. Keverjük össze a húst a pörkölt alappal, rakjunk a tűzre, vagy engedjük lejjebb a bográcsot kicsit, hogy minél előtt átforrósodjon a hús. Odaégetni azért nem kell! Ekkor mehet bele a második adag szalonna, ami nem nyers, hanem főtt vagy pácolt (ez is apróra vágva). Most tegyük bele a fokhagymát (jobban megmarad az íze, mintha kisütöttük volna a vöröshagymával együtt), és kevergetés mellett várjuk, meg amíg a hús kifehéredik, és elkezd összesülni a többi alapanyaggal. Ekkor menjen bele a paprika, és a fűszerek (só, bors, ételízesítő, kömény, ételízesítő). Süssük 12 percig, majd öntsük fel vízzel. Amennyiben nem levest akarunk főtt hússal, fontos, hogy ne sok vizet öntsük a pörköltre. Öntsük fel gyakran, amikor kell, de mindig csak kevés folyadékkal.
Hogy mitől lesz mégis jó sűrű, szaftos a pörkölt? A titok, a sok hagyma, a paprika, és a paradicsom. Úgy kell fűszerezni, hogy a végén fogjuk csak jobban felengedni vízzel az ételt, amikor már majdnem kész. Ezért kicsit fűszeresebb, sósabb legyen menetközben, hogy amikor a végén megkapja a szükséges víz mennyiséget, pont tökéletesen ízletes legyen, és ne ízlelten, sótlan. Sokan felöntik a pörköltet egy vödör vízzel és csak akkor nyúlnak hozzá legközelebb, ha már puha a hús. Ehető lesz úgyis, csak nem pörkölt, hanem húsleves lesz a végeredmény. A jó szakács nem hagyja magára a bográcsot sokáig. Menet közben folyamatosan kóstolgassuk az ételt, és fűszerezzük. Ne egyszerre szórjuk bele az összes fűszert, a legtöbb fűszer íze a főzés végére elveszik, vagy gyengül. A bors, és kömény is olyan fűszer, amit menet közben többször is használnunk kell. Amikor a hús már félig megpuhult, akkor mehet bele a paradicsom, ami tökéletesen szét fog főni, amire az étel elkészül, de aki jobban szereti, teheti a paprikával egy időben is a bográcsba. Ízlés szerint tehetünk bele még egy kis majorannát, ami jól is néz ki az ételben, és ad neki egy alig érezhető, de mégis pikáns plusz ízt, valamint sampion és vargánya gombát. Amikor teljesen megpuhult a hús, akkor adjunk, hozzá annyi vizet még amennyit a fűszerek igényelnek. Figyeljünk rá, hogy elég szaftos legyen, és elég sós, fűszeres is. Lassan forrjon még 510 perces és kész.
A bográcsozás legtöbbször egyéb italok fogyasztása mellett történik, ilyenkor nem árt, ha fűszeresebb, sósabb az étel egy kicsivel, hogy a zsibbadtabb ízlelőbimbók is kellőképp reagáljanak az ízekre. A sósabb ételtől pedig még szomjasabb az ember, ezt se felejtsük el. Köretnek nokedli, főtt krumpli, (esetleg galuska, vagy burgonya illik) de tökéletes az élmény friss kenyérrel is. A csípőssel óvatosan, mert nem mindenki szereti. Utólag a tányérban is lehet csípős paprikával ízesíteni az ételt. Ízesíthetjük darált paprikakérmmel, paradicsomlével, sűrítménnyel, vagy száraz vörösborral. Is az ételt. A paradicsomlé, és a bor az utolsó 15 percben kerüljön az ételbe, amikor már majdnem puha a hús.
Ezt követően minden kilátogatót és érdeklődőt megvendégeltek az elkészült ételekből, ami szokás szerint nagy népszerűségnek örvendett és gyorsan fogyott!
A verseny közben természetesen a játékváros is benépesült, ahol arcfestés, légvárak és focipálya is várta a lurkókat, egészen a kora esti órákig.
Jár a köszönet Erdélyi Zoltánnak és az önkormányzatnak, hogy idén is megszervezte a szezonnyitót, amivel nem csak a martosiak és a környéken élőket, hanem minden kilátogatót megajándékoztak egy nagyszerű rendezvénnyel.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Fotó: a szerző felvételei