A következő turnusokba Felvidékről is jelentkezhetnek.
Felnőtt juhászképző tanfolyamok indításáról írt alá megállapodást a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség három egyetem mezőgazdasági karával hétfőn, augusztus 18-án a debreceni Farmer Expón.
Az együttműködési megállapodás értelmében, 2014 őszétől 3 hónapos felnőttképzési tanfolyamok lebonyolítására kerül sor a debreceni, a kaposvári és a hódmezővásárhelyi campuson. A képzés célja a juhtartók szakmai ismereteinek bővítése, a legkorszerűbb szakmai ismeretek továbbítása.
A képzések indítását a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége kezdeményezte, az elsajátítandó témakörök ismeretanyagát a szerződő felek közösen dolgozták ki. A tanfolyamok szakmai tartalma a juhtenyésztés valamennyi részterületére kiterjed.
A különböző régióban működő felsőoktatási intézményeknek köszönhetően minden jelentkező a gazdaságához legközelebbi helyszínen veheti igénybe a képzést. Ebből adódóan a résztvevők – függetlenül attól, hogy az ország mely területén gazdálkodnak – ugyanazon szakmai ismeretekhez juthatnak.
Egy-egy intézményben 15-35 fő juhtartó egyidejű képzésére van lehetőség. Az előadók az egyetemek oktatói, valamint a szövetség munkatársai lesznek. A tanfolyamot sikeresen elvégzők a szövetség, illetve a három egyetem által közösen kibocsátott oklevelet vehetnek át.
A nyolcvan órás, egységes tematikájú képzés keretében a résztevők korszerű ismereteket szerezhetnek az állattartás, a legelőgazdálkodás, a takarmányozás, a tartástechnológia, vagy éppen a támogatások kérdéseiről – sorolta Hajduk Péter, az oktatást kezdeményező szövetség ügyvezetője hozzátéve, hogy további juhászok jelentkezését is várják a további tanfolyamokra.
Míg korábban a termelőszövetkezetekben, illetve az állami gazdaságokban felkészült szakemberek – agronómusok, ágazatvezetők, könyvelők – irányításával működött a juhászat, ma a juhtenyésztők 96 százaléka családi gazdálkodó – mondta a szövetség ügyvezetője.
Megjegyezte: ilyenformán a juhász már nem csak a botjára támaszkodva őrzi a nyájat, hanem gondoskodnia kell a vállalkozás működtetéséről, amihez korszerű tudásra van szükség.
Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem dékánja korszakváltásként értékelte a képzési együttműködést, amivel szakíthatnak az ágazatra jellemző „így szoktuk csinálni, ez biztos jó” szemlélettel.
Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem dékánja azt emelte ki, hogy „ez a képzés nem oklevélről, bizonyítványról, hanem a tudásról szól”. A képzés térségükben Hódmezővásárhelyen indul. A tanfolyamra elsősorban gyakorló juhászokat várnak, de bárki jelentkezhet, aki szeretné a juhtartási ismereteit bővíteni. A nagy érdeklődésnek köszönhetően Hódmezővásárhelyen már biztosan indul a képzés. További információk kérhetők Barna Pétertől, a SZTE Mezőgazdasági Kar Továbbképzési Osztályának vezetőjétől ( barna@mgk.u-szeged.hu )
Komlósi István, a Debreceni Egyetem (DE) dékánja aláhúzta, hogy intézményük a juhtenyésztés jelentős szellemi műhelye, a juhtenyésztők kézikönyvét – ahogy fogalmazott: „a szakma bibliáját” – is debreceni professzor írta.
Jávor András, a DE rektorhelyettese szerint ma tudáshiány van a mezőgazdaságban, s ez különösen igaz a juhágazatra. Ezért üdvözölte, hogy Magyarországon a juhászokat illetően született meg az első egyetemek közötti oktatási együttműködés, aminek a tapasztalatait később várhatóan kiterjeszthetik más ágazatokban dolgozók képzésére is.
ke.hu nyomán, Felvidék.ma
