Felavatták a tavaly november közepén egy eltévedt autós által ledöntött abdai Radnóti Miklós-szobor részletekig hű mását. A költő halálának 70. évfordulóján Áder János magyar államfő és Jókai Tibor, a pedagógusszövetség elnöke a tanári konferencia zársasként helyezi itt el az emlékezés koszorúját november 9-én.
Melocco Miklós, a szobor Kossuth-díjas alkotója a szobor újraavatásának ünnepélyén november 7-én elmondta, hogy a szobor eredetijét 1980-ban állították fel; az alkotásban – az özvegy hozzájárulásával – a fiatal költőt örökítette meg.
„A magyar költőtől elvárjuk, hogy jós legyen, látnok is legyen” – fogalmazott az ünnepségen a szobrász, példaként említve a saját halálát megjövendölő Petőfi Sándort, valamint Radnóti Miklós 1936-ban megjelent kötetét, a Járkálj csak, halálraítélt! címűt.
Somogyi Tivadar, Győr alpolgármestere (Fidesz-KDNP) az eseményen arról beszélt, hogy a költő a munkatáborban és az erőltetett menet alatt is sejtette, mi vár rá, mégis alkotott. Az alpolgármester hangsúlyozta: emlékezni nem csupán a holokauszt hetvenedik évfordulóján kötelességünk, „folyamatosan a szívünkben és az eszünkben kell őriznünk a fájó és embertelen tettek emlékét”, hogy még egyszer ne történhessen meg hasonló szörnyűség.
Domanyik Eszter, a győri városháza sajtófőnöke az MTI-nek korábban elmondta: a Melocco Miklós-mű újraalkotásának és a tereprendezésnek mintegy 15 milliós költségét – korábbi ígéretének megfelelően – a megyeszékhely önkormányzata állta; ennek részeként olyan erős megvilágítást kap az alkotás, hogy véletlenül se fordulhasson elő még egyszer ilyen baleset.
Mint arról az MTI akkor beszámolt, tavaly november közepén döntötte le egy autós a műalkotást; a szobor olyan súlyosan károsodott, hogy nem volt javítható.
A tettest, egy 24 éves pápai férfit, aki egy szórakozóhelyre tartva tévedt el éjszaka a sűrű ködben, közúti közlekedés rendjének megzavarása miatt – az MTI értesülése szerint 50 ezer forintos – pénzbírsággal sújtotta és három hónapra eltiltotta a járművezetéstől a Győri Rendőrkapitányság.
Az eset után napokkal jelentette be a győri önkormányzat, hogy ismét kifaragtatja Melocco Miklóssal a szobrot, amely annak a helynek a közelében áll, ahol Radnóti Miklóst 1944 novemberében megölték.
Rétvári: Radnóti Miklós igaz hőse Magyarországnak
A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala szervezésében vasárnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott beszédet, majd koszorút helyezett el Radnóti Miklós sírjánál a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Radnóti Miklós élete messze túlmutat saját korszakán, a költő igaz hőse Magyarországnak – hangsúlyozta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Holokauszt-emlékév keretében megrendezett Radnóti-emléknapon a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Az államtitkár Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján, a költő sírjánál rendezett megemlékezésen azt mondta: Radnóti Miklós mindig megtalálta az érzések kifejezéséhez a lélek mélyébe ivódó szavakat, és szavai méltóságával emelkedett felül a megpróbáltatásokon és gyötrelmeken.
Radnóti Miklós szavai erejével mutatott példát egy olyan korszakban, amikor Magyarországon ártatlan embereknek kellett bűnhődniük, mikor először söpört végig a teljes országon egy totalitárius eszmerendszer, mikor „az áruló, rabló volt a hős” – emelte ki Radnótit idézve az államtitkár.
Mint kifejtette: a 70 évvel ezelőtti események százezrek életét alapjaiban forgatták fel Magyarországon. Sorsfordító korszakokban pedig mindig tisztábban mutatkozik meg az emberek valódi jelleme, sokkal könnyebben kitárul legbelsőbb mivoltuk. A kereszténydemokrata politikus azt mondta: Radnóti Miklós a legkiszolgáltatottabb helyzetben, amibe ember kerülhet, mikor mások kezébe került élete, úgy szólt mindnyájunkhoz, úgy közvetítette sorsát, hogy költészetével szilárdan őrizte és sugározta hitét, szeretetét és belső harmóniáját.
Az államtitkár szerint Radnóti Miklós életműve mindenki számára örökké élő példaként szolgál. A költő olyan örökséget hagyott hátra az abdai tömegsírból előkerült, zsebébe rejtett Bori noteszben, mely páratlan kincsként emlékeztet a jövőben is a líra erejére.
Az Emmi államtitkára elmondta: Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján a költőt tisztelő polgárok nevében kiemelt rendezvényekkel emlékezik a kormány. A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezés és koszorúzás mellett, Radnóti Miklós életéről és költészetéről pódiumbeszélgetéseket tartanak, dokumentumvetítésekkel és gálaesttel emlékeznek a költőóriásra. Továbbá koncertekkel és kiállításokkal keltik élete Radnóti Miklós emlékét Budapesten és szerte az országban.
Hangversennyel, filmvetítéssel és irodalmi pódiumbeszélgetésel tisztelegnek a 70 éve elhunyt Radnóti Miklós költő előtt a november 9-i emléknapon
A Millenáris Teátrumban írók és irodalomtörténészek – Lator László, Szabó T. Anna, Simon Márton, Krusovszky Dénes, Térey János, Márton László, Varga Mátyás – beszélgetnek Radnóti Miklós életéről és költészetéről. A közönség megtekintheti a Bor és környéke című dokumentumfilmet, majd Törőcsik Franciska színművész olvas fel részleteket a költő idén elhunyt felesége, Gyarmati Fanni decemberben megjelenő naplójából. A székesfehérvári Fortedanse társulat produkciója után Mókus és a Fabula Rasa, majd Szabó Balázs Bandája ad koncertet.
A slam poetry jegyében tartanak rendhagyó megemlékezést a budapesti Akvárium Klubban, ahol fiatal slammerek versenyeznek egymással, majd a műfaj szakavatott képviselői mutatják be tudásukat. Az alapot mindehhez nem Radnóti Miklós versei, hanem a költő élete és munkája által inspirált saját élmények képezik.
Az amerikai Rick King rendezte Erőltetett menet című amerikai-magyar játékfilm vetítésével emlékeznek Budapesten és Pécsen Radnótira: szombaton a Vörösmarty utcai Bródy Ház Stúdióban, vasárnap a pécsi Kodály Központban és a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatják az érdeklődők a magyar- amerikai koprodukcióban készült mozgóképet a Balassi Intézet közreműködésével. November 10-én az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium dísztermében, valamint a Budapesti Film Akadémián vetítik le a filmet.
A pécsi Kodály Központban az emléknapon a Pannon Filharmonikusok adnak hangversenyt: a műsort a holokauszt során elhunyt Nádor Mihály évtizedekre eltemetett, nemrég fellelt Hegedűversenye nyitja, a concerto szólistája Kelemen Barnabás hegedűművész. Az este középpontjában Vajda János Á la recherche című zeneművének ősbemutatója áll, amelyet Radnóti Miklós naplórészlete és utolsó versei ihlettek. A szimfonikus költeményt a szerző kifejezetten ez alkalomra, a Pannon Filharmonikusok felkérésére komponálta. Az emlékhangverseny műsorát Karl Amadeus Hartmann német szerző I. szimfóniája zárja.
A holokauszt-emlékév keretében megvalósuló koncert mellett tematikus tárlatokkal, irodalmi pódiumbeszélgetéssel, filmvetítéssel és hegedűjátékkal kísért versfelolvasással idézik meg a tragikus sorsú költő emlékét. Szilágyi Zsófia, Milbacher Róbert és Kisantal Tamás irodalomtörténészek arról beszélgetnek majd, hogy milyen kapcsolódása van Radnóti költészetének a holokauszt-irodalomhoz. A pódiumbeszélgetésen elhangzanak Radnóti versei és részletek Gyarmati Fanni naplójából, a produkciókat Bujtor Balázs hegedűjátéka kíséri. Az intézményben folyamatosan hallgathatók és olvashatók Radnóti Miklós versei.
Hódmezővásárhelyen a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ előtt hétfőn villámcsődületet rendeznek: a sétálóutcán összegyűlő diákok Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét adják elő interaktív, zenés performance formájában. Kedden este Miklós Péter történész Radnóti szegedi egyetemi éveit mutatja be a hallgatóságnak az Emlékpontban.
Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja 1909. május 5-én szültett Budapesten, s hetven éve, 1944. november 9-én halt meg.
A költőt zsidó származása miatt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. Társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé, a már járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én a keretlegények agyonlőtték. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”49813,49687″}
