„Tudtam, hogy a nyugdíj-előtakarékosságból kifizetett első nyugdíjak nem lesznek jók, mivel láttam, hogyan készült a törvény, azt azonban nem sejtettem, hogy ennyire rosszak lesznek” – nyilatkozta Ivan Švejna, a Most-Híd alelnöke az alacsony nyugdíjak kapcsán tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus szerint annak oka, hogy a második nyugdíjpillérből kifizetett első nyugdíjak ennyire alacsonyak, a törvénymódosítás által rosszul beállított rendszer.
Véleménye szerint a törvény jelenlegi formájában arra kényszeríti az embereket, hogy amennyiben hozzá szeretnének jutni a pénzükhöz, életbiztosítást kell kötniük. „Az, hogy nem lehet szabadon eldönteni, hogy fokozatosan szeretnénk-e felvenni pénzünket a számlánkról, vagy szerződést kötünk, mivel kötelező szerződést kötni, ideális állapot az életbiztosítóknak” – vélekedik Švejna.
A politikus szerint azonban a törvényhozóknak az lenne a feladatuk, hogy olyan törvényeket alkossanak, amelyek a fogyasztóknak kedveznek. Vagyis ebben az esetben az, hogy szabadon megválaszthassák a kifizetés módját. „Jelenleg azonban nincs választásuk” – fűzte hozzá.
Švejna arra is rámutatott, a nyilvánosságra került információk alapján valamennyi életbiztosító meghatározta azt a határt, amely fölött hajlandó kifizetni a nyugdíjakat. Az Union biztosító például azoknak fogja utalni a nyugdíjukat, akiknek legalább 2100 euró van a számlájukon, a Generali Slovensko meg azoknak, akiknek 3500, az Alianz – Szlovák Biztosító pedig 4700 eurós megtakarítás fölött. „Kérdem én, ha valakinek 3500 euróig terjedő összeg van a számláján, melyik biztosítóval köthet szerződést? A válasz, hogy csak az egyikkel” – nyilatkozta Švejna, aki felszólította Robert Fico kormányát, elsősorban a munkaügyi tárcát, amely a szóban forgó törvénymódosítás felett bábáskodott, hogy sürgősen terjessze a parlament elé a törvény újabb módosító indítványát. „Mi majd döntést hozunk a párton belül arról, milyen fokozatos lépéseket teszünk ennek az állapotnak a megváltoztatására” – fogalmazott a Most-Híd politikusa.
Az embereknek egyben az tanácsolta, jól fontolják meg, hogy elfogadják-e az életbiztosítóknak a nyugdíjfizetésre vonatkozó ajánlatát. „Amennyiben az állampolgár a biztosítótól kapott ajánlatot nem tartja méltányosnak, senki sem kényszerítheti őt arra, hogy aláírja vele a szerződést. Rajta áll, kivárja-e, hogy esetleg megváltozik a törvény, s hogy a pénzéhez juthasson” – fűzte hozzá Švejna.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50946,48402,46241″}