Az Esterházy Jánosnak a kisebbségek jogai, lelki és szellemi kultúrájuk példamutató védelmezése érdekében kifejtett életművéért posztumusz odaítélt elismerést Budapesten, a Hotel Corinthia dísztermében a XIX. Magyar Kultúra Napja Gálán hirdették ki január 18-án.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a magyar államiság millenniuma alkalmából alapított Kultúra Lovagja cím adományozására meghirdetett 2014. évi pályázatára a társadalmi szervezetektől és önkormányzatoktól érkezett jelölések, valamint a Tanácsadó Testület javaslata alapján posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozza: Esterházy János (Mirov, Csehszlovákia) politikusnak.
Lovagias tettek:
Esterházy János a magyar nemzetért minden időben tenni akaró főnemesi családból származott. 1901-ben Nyitraújlakon született, Budapesten járt gimnáziumban, majd saját birtokán gazdálkodott. Az 1920-as évek közepén a magyar érdekek védelmében közéleti pályára lépett. 1931-ben a Magyar Népszövetségi Liga vezetője, majd az Országos Keresztény Szocialista Párt elnöke lett. 1935-ben Kassán beválasztották a csehszlovák parlamentbe, ahol a magyaroknak önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, valamint Szlovákia és Kárpátalja számára az autonómiát követelte. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett, s Beneš tárca nélküli miniszteri posztot ajánlott neki. Ez utóbbit csak akkor vállalta volna, ha a kormány előbb orvosolja az ott élő magyarság sérelmeit. Céljának tekintette a trianoni szerződés békés revízióját, de ellenezte ennek erőszak útján való elérését.
Az Új Hírek, a Magyar Hírlap, a Madách Könyvkiadó és a Pozsonyi Magyar Takarékpénztár alapítója. A bécsi döntést követően a Szlovenszkói Magyar Párt elnökeként gyakran közbenjárt a magyarországi szlovák lakosság jogai és követelései érdekében a magyar hatóságok előtt. Mind a nemzetiszocializmus, mind pedig a bolsevizmus eszméit és politikáját elutasította. Üdvözölte a szlovák állam kikiáltását, de a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként gyakran bírálta a jogtalan és igazságtalan intézkedéseket, és védelmezte a magyar kisebbség jogait. Egyedül ő nem szavazta meg a zsidódeportálás törvényét. Az üldözött zsidók, csehek, lengyelek önzetlen segítője, szökéseik megszervezője volt.
A rászorulókat anyagi támogatás megszervezésével rendszeresen támogatta. Magyarország német megszállása ellen memorandummal tiltakozott. A nyilasok letartóztatták. Szabadon engedése után a szlovák állam is bíróság elé állította és elítélte. A Gestapó körözte, ezért rejtőzködnie kellett. A szovjet csapatok bevonulása után 1945-ben letartóztatták, társaival együtt Moszkvába hurcolták, ahol koholt vádak alapján tízévi szibériai kényszermunkára ítélték. 1947-ben hazaárulás vádjával halálra ítélték Pozsonyban.
1949-ben a szovjetek kiadták Csehszlovákiának, ahol halálos ítéletét elnöki kegyelemmel életfogytiglanra módosították. A szökési alkalmakat elutasította, mert nem tartotta magát bűnösnek. Ezzel is osztozni kívánt népe sorsában. 1955-ben az általános amnesztia során büntetését 25 évre csökkentették. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott 1957. március 8-án bekövetkezett haláláig.
A Jókai-díj 2008. programjában a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület az utókor tiszteletének ébren tartása céljával „Esterházy János a nemzet mártírja” címmel nemzetközi irodalmi pályázatot hirdetett. 2009-ben a lengyel államfő a Polonia Restituta elnevezésű rangos kitüntetést adományozta részére a lengyel menekültek támogatásáért. A Yad Vashem Intézet elismerő oklevéllel, a New York-i ADL liga pedig emlékplakettal köszönte meg zsidómentő tevékenységét. 2012-ben Alsóbodokon, a Kultúra Lovagrendje szlovákiai, magyarországi és szlovéniai tagjai vezetésével elkészült az Esterházy János szenvedésére és mártírhalálára emlékeztető „Hűség Keresztútja”.
Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban is több emlékhelyet létesült tiszteletére.
A magyar civil társadalom nevében a Falvak Kultúrájáért Alapítvány posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel fejezi ki tiszteletét és fohászát a „nemzet vértanúja” boldoggá avatásáért.
Felvidék.ma
