Hiánypótló magyar nyelvű kiadványt mutattak be a Reviczky Házban február 4-én. Novák Mezőlaky Margaréta Léva című útikalauzát először a lévai közönség ismerhette meg. A könyvben többek között olyan lévai személyiségek visszaemlékezéseit is olvashatják, mint Csákyné Kleiszner Erzsébetét.
Mint Müller Péter, az est levezetője elmondta: Léva városáról magyar nyelvű monográfia nagyon régen jelent meg, még a második világháború előtt született meg az utolsó hasznos kiadvány. Ezért is hiánypótló Novák Mezőlaky Margaréta 2014 végén megjelent kötete. „Kellemes olvasmány, mivel nem szakmunkának készült. Értékes a lévai magyarok számára is, mivel sok új dolgot közöl” – hangzott el a bevezetőben.
A szerző Zselízen született. Tanulmányait a prágai Károly Egyetemen folytatta klasszikus régészet szakon. A nyolcvanas évek közepétől a lévai Barsi Múzeum szakmunkatársa. A régészeti és történelmi gyűjtemény gondnoka. Több régészeti ásatást irányított, emellett nemzetközi régészeti konferenciákat is szervezett már Léván. Számos népszerű előadást tartott régészeti témák mellett helytörténeti vonatkozásban is. Kutatásainak eredményeit tanulmánykötetekben, szaklapokban publikálta. Ismeretterjesztő cikkek sokaságát írta a regionális lapokba. Az utóbbi időben Léva és környékének történelmével foglalkozik.
Mint kiemelte: az útikalauz műfaja távol állt tőle, ám ahogy kutakodott, egyre inkább megszerette ezt a zsánert. Egy könyv bemutatója során elkerülhetetlen a keresztelés. A Reviczky Házban lévai földdel szórták meg a kiadványt. Mint Müller Péter hangsúlyozta: a lévaiak számára az anyaföldet jelenti, s minden kedves Lévára látogatónak pedig városunkban tett barangolásuk során a sok szép élmény mellett a lábbeliükön hazavitt lévai út porát.
„Az akkori Madách-Posonium Kiadó egy útikalauz-sorozatot szeretett volna kiadni. A sorozat első, Kassát bemutató része még 2007-ben jelent meg. 2009-ben kaptam Tőzsér Árpádtól felkérést a lévai kötet megírására” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a szerző. Hozzátette: először is bele kellett élnie magát abba, hogy az idegeneket mi érdekelheti a városból, mi az, ami még fennmaradt napjainkban is.
Az elsődleges célja Léva tényszerű, ám érdekes bemutatása volt az idegenek számára. A kötet három jól elkülönülő részre tagolódik. Az első mintegy hetven oldal a város történetét öli fel. A Hősök terétől kiindulva mutatja be az egyes utcák, épületek történetét. Mindebbe belevegyíti a gazdasági-társadalmi változásokat.
A kötet második része a lévai magyarok vallomásait taglalja. Ezzel kapcsolatban Novák Mezőlaky Margaréta a Felvidék.ma-nak megjegyezte: „az idelátogató Léva tárgyi emlékeit látja csupán. A város hangulatát ezek nem adják vissza. A vallomások a régi Léva kispolgári hangulatát, szellemiségét tükrözik. Így alkot a képmelléklettel együtt teljes egészet.”
A kötet eme részében hét lévai emlékezést tartalmazza. Így elevenedik fel a két világháború közti Léva, a háború borzalmai, a világégést követő változások egészen a szocializmus érájának átépítéséig. Mindegyik megszólalóhoz személyes baráti, illetve szakmai kapcsolat köti a szerzőt. A kiadvány az alábbiak vallomását tartalmazza:
Alt Ernővel a patikatörténetet dolgozta fel a szerző. A város történelmének feldolgozásában is számtalan ötlettel segítette munkatársait. Braun Péter emlékeztetett arra, hogy újságíróként is működtem, a helytörténet dolgoztam fel nagyrészt az ő buzdításának köszönhetően – fogalmazott Novák Mezőlaky.
Csákyné Kleiszner Erzsébettel a gyermekek kötötték össze. Hiszen Csáky Pál felesége a nyolcvanas és részben a kilencvenes években az itteni magyar fiatalokat tanította. Emellett a lévai cserkészcsapat alapítója és első vezetőinek egyike volt. „Tősgyökeres lévai szülők gyermeke, mindig van mondanivalója. Sokat merítettem a közös nagy beszélgetéseinkből. A nagyon kedves lévaim egyike” –fűzte hozzá.
Precechtel György hosszú ideig a város krónikása volt. Így egy útikalauz szerkesztésénél kihagyhatatlan volt a megszólítása – véli a szerző. A kötetben szerepel még Grébnerné Kucsera Margit, aki a Léva, sőt az egész járás kulturális életének egyik vezéregyénisége volt. Ő alapította meg művészeti alapiskolát Zselízen, Léva mellett az Ipolysági Művészeti Alapiskola vezetője is volt.
A fiatalabbak közül Tolnai Csaba gondolatai jelennek meg a kötet lapjain. Igazi lokálpatriótaként kötetekbe rendezte a várost ábrázoló képeslapokat. Az útikalauz harmadik részében az ő gyűjteményéből válogattak képanyagot. A kiadvány utolsó megszólalója Ürge László költő. „Az ő választása is egyértelmű volt – jelezte a szerző -, mivel a kötetet egy ma is élő lévai költő verses vallomásával szerettem volna lezárni.”
A kiadvány sikerét és értékét mutatja, hogy a szerda kora esti esemény teltházas volt. Sokan érkeztek távolabbi régiókból is.
További képek megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”51339,51024″}
