Az elmúlt évek, évtizedek alatt a vizsgált országok túlnyomó többségében nőttek a jövedelmi különbségek. Régiós összehasonlításban Magyarországon sokkal nagyobb a az alsó és a felső rétegek közötti kereseti differencia, mint Csehországban vagy Szlovákiában, ugyanakkor Lengyelországnál kisebb.
Többek között ez derül ki az OECD tegnap közzétett jelentéséből, amely a szervezet harminc tagállamában elemzi a jövedelmi viszonyok alakulását – írja a Világgazdaság.
A leggyakrabban használt mutató, a Gini-koefficiens figyelembevételével Magyarország a 14. helyet foglalja el a 30 ország rangsorában, ez nagyjából „félúton” van egyfelől a cseh és szlovák, másfelől a lengyel helyezés között.
A skandináv országokban a legkisebb a különbség
A ranglista élmezőnyében – nem meglepő módon – a skandináv országok állnak, vagyis északon a legkisebbek a jövedelemkülönbségek, míg a sereghajtók között az angolszász államokat, valamint Törökországot és Mexikót találjuk.
Az elmúlt évek, évtizedek alatt a vizsgált országok túlnyomó többségében nőttek a jövedelmi különbségek. Számottevő csökkenést csak Francia- és Spanyolországban (a nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek közepéig), illetve Mexikóban és Törökországban (az utóbbi bő egy évtizedben) tapasztaltak a szakemberek.
Csak lassítani lehet a folyamatot
A fejlett országokban a kormányok általában igyekeznek az adó- és szociális szabályok segítségével tompítani a jövedelmi különbségeket, de ez csak lassítani tudja a folyamatot, megállítani nem. Márpedig az erőfeszítések óriásiak: jelenleg az OECD tagállamai háromszor többet költenek családpolitikára, mint húsz évvel ezelőtt. Angel Gurría OECD-főtitkár szerint leginkább a munkaerő-piacon lehet sikerrel küzdeni az újabb rétegek lecsúszása ellen, ugyanis a képzettségi szint emelése és ezen keresztül a foglalkoztatottság növelése a legjobb módszer a társadalmi kohézió erősítésére.
Hír TV
