(Képgalériával frissítve) 145 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án, Komáromban ezen a napon született a 20. századi operett jelentős alakja, Lehár Ferenc. Nevéhez olyan világsikerű szerzemények fűződnek, mint amilyen A víg özvegy, a Bécsi asszonyok vagy a Cigányszerelem.
Az a komáromi ház, amelyben született, ma már nem áll, helyén 1980-ban szobrot emeltek Lehárnak. Emil Ventov kifejező bronzszobra a világhírű operett szerzőt karmesteri pálcával a kezében ábrázolja. S bár Lehár élete legnagyobb részét Bécsben töltötte, szülővárosában, Komáromban ma sem feledkeznek meg róla.
2012-ben komáromi civilek – Klemen Terézia kezdeményezésére – megalapították a Lehár Ferenc Polgári Társulást, a következő évben pedig már meg is rendezték Komáromban az első Lehár-bált, amelyre legutóbb nemcsak Komáromról és környékéről, hanem Budapesttől kezdve Pozsonyon át egészen Hamburgig számos nagyvárosból is érkeztek vendégek – meséli Klemen Terézia, a társulás elnöke. „Az évek alatt akkora lett az érdeklődés a bál iránt, hogy a Tiszti pavilon befogadóképessége már szűkösnel bizonyul” – teszi hozzá.
A civil szervezet Szlovákia városaiban újévi operett gálákat, minden év nyarán – júniustól augusztusig – pedig ún. Lehár-vasárnap esteket szervez. Ezek a térzenei koncertek a városban egyre nagyobb számú közönséget csalogatnak ki Komárom belvárosába. Ősszel, az operett világnapján, október 24-én, amely Lehár halálának és Kármán Imre születésének az évfordulója is egyben, komolyzenei gálakoncertekre is sor kerül a Lehár Ferenc Polgári Társulás szervezésében.
Egy igazi monarchiabeli, aki a magyarságát is fontosnak tartotta
„Lehár nagyon sokáig katonazenészként, karmesterként járta az Osztrák-Magyar Monarchiát. Nem véletlen, hogy a születésének évfordulóján ünneplik meg a fúvós katonazenekarok világnapját” – mutat rá Klemen Terézia. „Mivel az édesapja is katonazenész volt, Lehár viszonylag hamar, már ötéves korában elkerült Komáromból, ennek ellenére mindig szívesen megemlékezett szülővárosáról. Komáromot tehát nem felejtette el, arra készült, hogy egyszer visszatér ide. A háborús körülmények végül ezt nem tették lehetővé” – meséli.
„Nemzetiségének megítélése mostanában ismét kérdéssé vált, ezzel kapcsolatban azonban egy valami egészen biztos: az anyanyelve magyar volt, 12 éves koráig csak ezen a nyelven beszélt, később aztán – Prágában, Dvorák tanítványaként – megtanult csehül, és természetesen kiválóan beszélt németül is. 1945 után, mikor hontalanná nyilvánítottak nagyon sokakat, a külföldön élő Lehárt is megfosztották magyar állampolgárságától. Ő azonban később ezt minden évben újra kérvényezte, és mindig meg is kapta.
Lehár igazi monarchiabeli volt, azt is lehet mondani, hogy az első igazi európai, akinek azonban fontos volt a magyarsága is” – vélekedett Klemen Terézia.
Lehár Ferencre emlékeztek Komáromban
A Lehár Ferenc Polgári Társulás április 30-án Lehár Ferenc születésnapja alkalmából megemlékezést és koszorúzást tartott a Lehár szobornál, Komáromban.
A megemlékezésen közreműködött a komáromi Városi Művelődési Központ, a Jókai Mór Alapiskola Gaudium Vegyeskara, valamint a Vidám fiúk Fúvószenekara. A műsorban többek között részletek hangzottak el Lehár A víg özvegy és Cigányszerelem című műveiből. Ünnepi beszédet mondott Klemen Terézia, a Lehár Polgári Társulás elnöke.
A megemlékezésről készült fényképeinket Képgalériánkban ITT>> tekinthetik meg.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48278,47803,43860,36292″}
