469. alkalommal tartják október 8—11. között az idei Simon-Júdát, ahogyan azt a környékbeliek emlegetik.
A sétálóutcán már néhány éve mindig a kézművesek kapnak helyet. Itt minden sátor alatt egyedi és a legtöbb esetben igényes termékek közt lehet válogatni. Nemcsak a helyi kézművesek mutatkoznak be ilyenkor, hanem a tőlünk északra húzódó hegyvidékek árusai is lejönnek a már ismert termékeikkel, mint a sajtok, a mézborok például, de meglepik a vásározókat újdonságokkal is bőségesen. A Felvidék minden részéből érkeznek termelők, alkotók, és egész Magyarországról, de újabban a messzi Erdélyből is hozzák a kézműves termékeket. Helyi jellegzetességeket kínálnak, sajátos darabokat, amit a legtöbb helyről már kiszorítanak sajnos az olcsó kínai termékek és az áruházláncok kedvező árú, de színtelen-ízetlen élelmiszerei és stílus nélküli ruházati cikkei.
Az utóbbi években nem maradt csábító kínálat nélkül az sem, aki a könyvet szereti. Nem is egy asztalon lehetett válogatni a különféle műfajok között, sőt, előfordult, hogy maga a szerző is jelen volt, és még eszmecserére is sor került amellett, hogy aláírásával látta el a könyvét.
Sokak emlékezetében felelevenedik ilyenkor a közelmúlt kommunizmus időszaka, amikor „Štúrovský jarmok” néven szerepelhetett csak az ország egyik legnagyobb és legrégebbi vására mind a plakátokon, mind a médiában.
A Simon-Júda vásár eredetéről annyit tudható, hogy első írásos dokumentuma 1589-ből való. A hagyomány szerint viszont 1546-ban volt az első vásár. Fennmaradt továbbá III. Károly király vásározást megerősítő kiváltságlevele 1724-ből, amelyben négy országos vásár megtartását engedélyezte Párkányban: a Szent György-, Szent Bertalan-, Szent Luca- valamint Szent Simon és Júda-napi vásárt. A négy közül végül csak az utóbbi maradt meg a mai napig.
A vásári sokadalmat évszázadokon át október végén, november elején tartották, a több napos vásár valamelyik napja pedig mindig Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok névnapjára esett, amely október 28-án van.
Csupán a legutóbbi évtizedekben terjedt el az a gyakorlat, hogy a rendezvény időpontját az eredetitől majdnem két héttel előbbre hozták, így napjainkban mindig október első felében kerül sor a párkányi vásárra.
A vidám vásári sokadalom mellett vonzó a látogatók számára a Duna fölött pompázó bazilika látványa az esztergomi Várhegyen, a Duna fölött ívelő Mária Valéria híd, és a természeti szépségek, mint a Duna-kanyar a Kovácspataki dombokkal.
Nagy Dániel Csilla, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”49127,42206,35776,17584,7942″}
