November 27-én a Deák Ferenc Közéleti Klub szervezésében találkozott Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, egyetemi docens.
A beszélgetés célja az volt, hogy a meghívott vendégek megvitassák a magyar-szlovák viszony feszültségének okait és körülményeit, és lehetőség szerint megoldási javaslatokat vázoljanak fel mindkét érintett fél számára.
Csáky Pál értetlenül áll a Szlovákiában zajló események előtt. Elmondása szerint a helyzet már-már a paranoia szintjét súrolja, és ő, magyar politikustársaival együtt, szégyenkezik amiatt, ami a szlovák politikában folyik. „Az elmúlt tíz hónap eseményei egyértelműen arról tesznek tanúbizonyságot, hogy Szlovákiában még nem alakult ki ‘európai szellem’ a politikában, a szlovákiai magyar politikusok pedig hiába próbálnak kommunikálni a szlovákokkal, a helyzetből egyelőre nem látunk kiutat.”
„Fejétől bűzlik a hal”
Csáky szerint két évi vetés ért be, hiszen Jan Slota pártja (SNS) 2006 óta van jelen kormányzati erőként Szlovákiában, ezért meri kijelenteni azt, hogy amit ma a két ország viszonyában tapasztalunk, az leginkább a szlovák politika által felülről generált, nem pedig a két nemzet közti valós feszültség.
Ezt a véleményt Jeszenszky Géza is osztotta, hozzátéve: a szlovák társadalom fiatal nemzet, amely fogékony a rossz vezetés kreálta „hamis mesékre”. A volt külügyminiszter azonban bizakodó, és lát esélyt arra, hogy a szlovák társadalom „felébred”, és megindulhat egy tisztulási folyamat, amely a politikát is áthatja majd. Ehhez alapul szolgálhat a jelenlegi pénzügyi válság, amely lassan Szlovákiába is begyűrűzik, és megrengetheti a parlament stabilitását is.
Az MKP elnöke úgy érzi, hogy a szlovák politikusok azért támadják a magyarokat, mert szeretnék elterelni három fenyegető problémáról a lakosság figyelmét. Az egyik a Jeszenszky Géza által is említett pénzügyi válság, amely jövőre súlyos problémákat okozhat a szlovákoknak, hiszen a gazdaság javarészt az autóiparra épít, és szakértők szerint ez az ágazat jövőre nehéz év elé néz. A másik az a társadalmi nyomás, amely a januári Euró-bevezetést fogja követni, hiszen az új valuta megjelenése komoly anyagi gondokat fog okozni a szociálisan érzékeny rétegek számára. Nem utolsó sorban pedig a szlovák parlament is robbanhat (belülről), hiszen az utóbbi időben két miniszter ellen is vizsgálatot kezdeményezett az ellenzék, azok kétes pénzügyi intézkedései miatt.
„A szlovákiai magyarok helyzete nem belügy”
Arra a felvetésre, hogy belügyként kell-e kezelni a szlovákiai magyarellenességet, mindegyik meghívott egyértelmű „nem”-mel válaszolt. Jeszenszky Géza úgy fogalmazott, hogy noha az Európai Uniónak nincs hivatalos kisebbségpolitikája, az Európa Tanács kisebbségi jogokról szóló elveit és ajánlásait magára nézve kötelezőnek tekinti. Ezért a szlovákiai magyarságot ért diszkriminációt mindenképpen érdemes lenne nemzetközi fórumokon is tárgyalni.
Ennek ellenére jelenleg az európai politikusok nem akarnak beleavatkozni a két ország problémájába, már csak azért sem, mert nem rendelkeznek kellő ismerettel a probléma gyökereiről. A volt külügyminiszter szerint azonban Magyarországnak „hangosabban” kellene képviselnie a határon túl élő magyar kisebbségek érdekeit. ‘”Ez alkotmányos kötelességünk” – mondta. Azt is hozzátette: a kezdetektől fogva vissza kellett volna utasítanunk a magyarságot sértő intézkedéseket, Budapest azonban „sok magas labdát nem csapott le”.
Csáky Pál hangsúlyozta: méltatlan a szlovák politikusok részéről, hogy azok után, hogy az MKP több ízben is bizonyította Szlovákiához való lojalitását, és olyan ügyeket segített végigvinni a szlovák belpolitikában, mint az Európai Uniós vagy a NATO-csatlakozás, most sárba tiporják a magyar kisebbség jogait. „Sem Magyarország, sem mi nem követelünk határmódosítást. Semmi mást nem akarunk, csak azt, hogy a Szlovákiához való hűségünkért cserébe fogadják el a magyarság kettős kötődését, és engedjék, hogy szülőföldünkön éljük meg nemzetiségünket és kultúránkat.”
Mi lehet a megoldás?
Jeszenszky Géza szerint nagyon fontos, hogy a magyarországi vezetés egységesen lépjen fel az ügyben, azonban mindenekelőtt Szlovákián múlik az, hogy lesz-e megbékélés a két ország között. Ha Szlovákia betartaná azon kötelezettségeit, amelyeket szerződésekben vállalt, semmi gond nem lenne a két ország között. „A magyar-szlovák viszony hasonlóan jó lehetne, mint a magyar-horvát.”
Kiss Gy. Csaba többször is kritizálta a magyar politikát, amiért nincs egyértelmű stratégiája a magyar-szlovák viszony javítására. „Teljes mértékben hiányzik a kultúrdiplomácia, a szlovákiai nagykövetek nem tudnak szlovákul, a közös intézmények, mint például a Szlovák-Magyar Vegyes Bizottság, anyagi gondokkal küszködnek.”
Csáky Pál szerint egyelőre türelmesnek kell lenni, amíg a szlovák társadalom feleszmél, amíg a szélsőséges nacionalizmus heve alábbhagy. Addig is köszöni a magyar alkotmányos szerveknek, a parlamenti öt pártnak, a köztársasági elnöknek, és nem utolsó sorban a civil társadalomnak, hogy kiálltak és kiállnak a szlovákiai magyarok mellett.
kitekintő
