Jókai Mór születésének 190. évfordulója és a komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület újjáalakulásának 15. évfordulója alkalmából Jókai szimpóziumot rendeztek október 27-én, Komáromban. A konferencián megemlékeztek Dr. Szénássy Zoltánról, a Jókai Egyesület örökös tagjáról, aki idén lett volna kilencvenéves.
A Jókai Mór életművét és életútját több aspektusból bemutató szimpóziumot a 2015-ös Jókai emlékév méltó lezárásaként a Duna Menti Múzeum, a Jókai Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közösen rendezte meg a komáromi Kultúrpalota dísztermében.
A konferencián szó esett Jókairól, a műgyűjtőről (E. Csorba Csilla, Petőfi Irodalmi Múzeum), Jókai révkomáromi tulipános ládikájáról, melyet Komárom városa ajándékozott a nagy mesemondónak (Dr. Kovács Ida, Petőfi Irodalmi Múzeum), valamint Jókai svábhegyi kertje kapcsán arról is, érdemes-e XIX. századi írókat olvasni (Parragi Márta, Petőfi Irodalmi Múzeum)?
Dr. Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa Az arany ember „modernsége” című előadásában Jókai legismertebb regénye megjeleníthetőségének kérdését állította a középpontba. Mint megjegyezte, Jókai írásművészetére mindig is jellemző volt az erős vizualitás, ami nem is csoda, hiszen festőművésznek készült. Jókainál a látvány nagyon fontos, ábrázolásmódjára a festői énje nagy hatással volt – emelte ki előadásában.
Dr. Kalla Zsuzsa szerint Az arany embernek több olvasata is létezik. Sokan – köztük Krúdy Gyula – szerelmes történetként olvasta, amelyben a főhős legfőbb dilemmája, hogy Tímea és Noémi közül melyik nőt válassza. Jókai legnépszerűbb regénye azonban Tímár Mihály kora értékválságának tükrében is értelmezhető. Ezt az olvasatot helyezi előtérbe a regény angol fordítása is, melynek címe egyértelmű utalást tartalmaz a mitológiai Midasz királyra. Tímár Mihály történetével Jókai saját kora erkölcsi és szellemi értékeinek devalválódásáról is szólni kíván – hangsúlyozta az előadó.
A szimpózium egy másik előadásában Nyiri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának munkatársa Jókai regényeinek vallási és erkölcsi dimenzióit vizsgálta. Nyiri úgy véli, a jó és a rossz dichotómiája és a boldogság megteremtésének kérdése Jókai teljes életművét áthatja. Az írót mindenekelőtt az a kérdés izgatta, hogyan és milyen cselekvési modellel szerezhető vissza az egykor elveszett földi paradicsom. A probléma Jókainál keresztény értelemben vett üdvtörténeti jelleget kap – mutatott rá az előadó. Nyiri szerint Jókai vágyott erkölcsi célja a szent és a profán mindennapokban való egységének megteremtése. Jókai hitte, hogy az egykor volt édenkert a szerelem, a cselekvő szeretet és a munka révén nemcsak megvalósítható, hanem mind nagyobb körre ki is terjeszthető és fenntartható.
A szimpóziumon Dr. Keszegh Margit a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület újjáalakításának elmúlt másfél évtizedéről, Molinek Viola Dr. Szénássy Zoltánról, a Jókai Egyesület örökös tiszteletbeli elnökéről emlékezett meg.
A konferenciát Porpáczy Zoltán kiállításának megnyitója zárta. A budapesti grafikusművész Napi Jókai címmel blogot indított Jókai Mór születésének 190. évfordulóján azzal a céllal, hogy a művészi plakát műfajának segítségével újra népszerűvé tegye a nagy magyar mesemondó műveit. Porpáczy sajátos asszociatív megoldásokban gazdag, gyakran meghökkentő vagy humoros plakátjain Jókai írásainak ismert és kevésbé ismert jeleneteit, szereplőit ismerhetjük fel.
Tekintse meg fotóriportunkat ITT>>.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56944,56374,55377,55129″}
