XX. Mécs László Szabadegyetem – csütörtöki program

A Csemadok országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya július 10-e és 16-a között szervezi meg a XX. Mécs László Szabadegyetemet a jászói autókempingben.

A július 13-ai, csütörtöki program:

09.00 Gyalogtúra a Szent László-forráshoz és növénytemplomhoz.

A túra útvonala: Jászó (autókemping) – Debrőd (kultúrház) – Szent László forrás – Jászó (autókemping). Ebéd, szalonna- és kolbászsütés a Szent László forrásnál, majd tájékoztató előadás lesz Szent Lászlóról, a Szent László-emlékév alkalmából, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, valamint előadás a Szent László növénytemplomról. Az előadást Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere, a Szent László-emlékév Tanács tagja tartja. Az emlékév célja felhívni a figyelmet arra, hogy Szent László a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Az életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben. László király az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, hiszen Lengyelországban született, Erdély védőszentje, a zágrábi püspökség alapítója és Nyitrán halt meg. Szent László e népek közösen tisztelt királya és az itt élő nemzetek összetartásának, együttműködésének szimbóluma. A gyalogtúrát vezeti M. Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

16.00 Könyvbemutató és előadás: „Csak azok a kaukázusi sakálok ne üvöltöznének már!”

Előadó: Köteles Gusztáv, okleveles agrármérnök, a Gulág Kutató- és Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Asszociációjának alelnöke. A szerző megjelent könyvét mutatja be. „Megjelent könyvemnek azt a címet is adhattam volna, hogy: A gyalázat századában éltem.” Az előadás emlékezés arra a századra, amelyik az emberiség történelmében is a legpusztítóbb a leggyilkosabb század volt. Bámulatra méltó volt a tudománya és a technikája, de elrettentő a vérszomja, az embertelensége. Megválaszolatlan kérdésekre keresi a választ: Miként lehetséges Európa közepén a 20 század derekán hatalmat adni egy olyan rendszernek, amely az erőszakra, a népirtásra, a hazugságra, és az Istentelenségre épül? A pusztító őrület a második világháborúban érte el tetőfokát, amely több halálos sebet ejtett, és három nagy tragédiát zúdított nemzetünkre: a magyaroknak nevezett zsidó honfitársaink elhurcolása, és kiirtása, a Második Magyar Hadsereg Dón kanyari pusztulása, hadifoglyok és civilek  szovjet megsemmisítő táborokba való elhurcolása. A szerző nem hagyja figyelmen kívül a Kárpát-medencei magyarság még két tragédiáját: azt hogy Leninnek Sztálin, Masaryknak pedig Beneš lett az utódja. A kortörténelmi dokumentummá formálódó visszaemlékezés központi témája az erőszakkal  történt elhurcolás, annak egész felvidékre – illetve Szlovákiának minden településére  kiterjesztett áttekintése. Ezen belől a szerző részletesebb tájékoztatást nyújt személyes kutatásai során szűkebb hazájáról a Bódva-völgyéről, megismerkedhetünk szülőfalujával Tornaújfaluval, annak a háborús éveket követő drámai eseményeivel, nem leplezett családi vonatkozásaival, benne a szerző viszontagságos életével – trianon sodrában, gyűlölet nélkül.

17.00    Előadás: „Fábry Zoltán 120.”

Előadó: Máté László, tanár, népművelő, kultúrdiplomata, pedagógiai író, meseíró.  „Fábry Zoltán neve már az életében mérték lett: emberség mértéke. Strázsán állt; a humánum, az antifasizmus fontos őrhelyén. A vox humanának volt a harcosa; az emberiség táborának a felelőse. A mindenkire és mindenütt kiterjesztett emberségért küzdött: magyarként az egész emberiségért. Stósz, a Kassa fölötti kis helység, amelyben élt, már életében zarándokhely lett – vallja Máté László.

18.00 Arany 200 busz – a Petőfi Irodalmi Múzeum mozgókiállítása.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017 májusában nyílt a 200 éve született Arany János előtt tisztelgő reprezentatív kiállítás. Az „Önarckép álarcokban” című tárlatnak elkészítették az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változatát is. Az e célra átalakított „Arany 200 busz” június elejétől járja az országot. Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és a digitális eszközöket is beépítettek, melyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtanak, de mélyebb tudást is közvetítenek. A kiállításhoz kérhető tárlatvezetés illetve foglalkozás is, hiszen a buszt minden helyszínen múzeumpedagógus kollégák kísérik.

19.00 Előadás: „Fábry, Márai, Esterházy – az én történelemkönyvem lapjairól.”

Előadó: Batta György, szlovákiai magyar költő, író, műfordító, újságíró, publicista. „Én úgy látom, hogy a Trianon utáni idők viharzásában, melyekből hetvennégy esztendőt megéltem,  három  személyiség tudott  rendkívüli és tartós hatással lenni a felvidéki magyar nemzeti közösség életére: Fábry Zoltán, Márai Sándor és Esterházy János. Fábry Zoltánt személyesen  ismertem, kis könyvet is írtam róla; Márai Sándor Kassáját még megtapasztalhattam 1959-ben, mert ettől az esztendőtől kezdve tizenkét évet töltöttem városában; Esterházy János szülőföldjét, a zoboraljai szórvány magyarságot pedig nyitrai főiskolás éveimben tanulmányozhattam. (Tíz esztendeje, örömömre, első kézből tájékozódhatok  a vele kapcsolatos kutatások állásáról.) Előadásomban e három, összmagyar viszonylatban is kimagasló személyiségről szeretnék szólni – közzétenni néhány gondolatot az én történelemkönyvem lapjairól. – vallja az előadó”

20.00 Filmvetítés és beszélgetés:  „Ahonnan elindultam… Batta György portré.”

Portréfilm vetítése Batta György, szlovákiai magyar költőről, íróról, műfordítóról, újságíróról, publicistáról. Utána kötetlen beszélgetés Batta Györggyel és T. Nagy Imrével, a portréfilm rendezőjével. A film a Bódva-völgyi Stúdióban készült, rendezte T. Nagy Imre, operatőr Nagy István, vágó ifj. Nagy Imre. A portréfilm időtartama:30 perc.