A kiharcolt Pácin-Nagykövesd határátkelő a két település polgármestereinek éhségsztrájkja nyomán – 1995-ben nyílt meg, elsőként téve átjárhatóvá a szlovák- magyar határ nyolcvan kilométer hosszú bodrogközi szakaszát. Ennek köszönhető, hogy a kistérség határ menti falvai az elmúlt tizenkét év alatt szoros kapcsolatot alakítottak ki egymással.
– A hatvanas évek elején történt, hogy egy Szlovákiába házasodott pácini asszony édesanyja meghalt, és a hatóságok nem engedték haza a temetésre a hozzátartozót. Mivel a temetőnk a határ mellett van, a koporsót a helybeliek kivitték oda, ahol a nő szlovák területről, a Karcsa-tó csatornájának a túloldaláról elbúcsúzhatott anyjától – mondja Barati Attila, Pácin polgármestere. Hozzáteszi: az ilyen történetek juttatták arra az elhatározásra a kilencvenes évek elején, hogy a Bodrogközben szükség van egy határátkelőre. Az elképzelés megvalósításában partnerre talált Jakus Péterben, a határ túloldalán alig két kilométerre fekvő Nagykövesd polgármesterében. Közös kezdeményezésüknek köszönhetően a magyar kormány 1992-ben döntött a Pácin és Nagykövesd közötti határátkelő megnyitásáról, amiről azonban az akkori szlovák miniszterelnök, Vladimír Mečiar kormánya hallani sem akart.
– 1993-ban meghívtam ebédre Jakus Pétert a határhoz, az ételt a pácini óvodából küldtem át neki a sátoraljaújhelyi határátkelőn keresztül – folytatja Barati. A több mint ötven kilométer hosszú út során az ebéd kihűlt. Az akciónak nagy híre lett. A szlovák kormány részéről viszont továbbra is visszhangtalan maradt az ügy.
A pácini polgármester azt mondja: a határátkelő megnyitásáért kezdeményezett éhségsztrájk gondolata egy nagykövesdi pincelátogatás során született.
– 1994 júliusában kezdtük el nagykövesdi kollégámmal a demonstrációt, ami tizenhárom napig tartott. Az, hogy éhségsztrájkunk végül sikeres lett, szerintem a jelentős nemzetközi sajtóvisszhangnak, valamint az emiatt kialakult európai uniós nyomásának volt köszönhető – véli Barati Attila.
A végül 1995-ben megnyílt határátkelő jelentősége a polgármester szerint elsősorban az, hogy megteremtette a lehetőséget a határ mentén az emberi, társadalmi kapcsolatok kialakításához. Pácin és Nagykövesd példáját követve az eltelt tizenkét év alatt több testvértelepülési kapcsolat jött létre a Bodrogköz magyarországi és szlovákiai területein fekvő falvak között. Például Felsőberecki Bodrogszöggel, Alsóberecki Szőlőskével, Bodroghalom Bodrogszerdahellyel, Karcsa Kiskövesddel, Nagyrozvágy Nagygéressel, Zemplénagárd Nagytárkánnyal, Dámóc Dobrával, míg Lácacséke Perbenyikkel került szorosabb kapcsolatba. A pácini faluvezető szerint ezek nem jöttek volna létre a nehezen kiharcolt határátkelő nélkül.
Barati Attila úgy véli: nagy előny, hogy nem a schengeni határnyitás után kell keresniük szomszédaikkal a kapcsolatot. Így az ismerkedés helyett már a közös programokon, pályázatokon gondolkodhatnak. A fejlesztésekre nagy szükség van, hiszen a határ mindkét oldalán nagy a munkanélküliség: egyes településeken az 50-70 százalékot is elérheti a munkaképes állástalanok aránya. A bodrogközi kistérség gazdasági mutatóit tekintve a legutóbbi statisztikai adatok szerint az utolsó előtti helyet foglalja el a hazai rangsorban. A pácini polgármester úgy értékeli: a társadalmi sikerek mellett gazdasági tekintetben eddig kevés eredményt hozott a környék lakóinak a határátkelő. Tavaly ugyan 270 ezer autó lépett át a határon Pácinnál, ám közülük csak kevés választotta úti célként a Bodrogköz valamelyik települését: a többség továbbhajtott Hajdúszoboszlóra, Kisvárdára, Nyíregyházára vagy Sárospatakra.
– Pedig lenne látnivaló a mi vidékünkön is. A táj szép, és a térség gazdag történelmi értékekben – állítja Barati Attila, megemlítve, hogy Karos mellett került elő a Kápát-medence mindeddig legjelentősebbnek tartott honfoglalás kori leletanyaga. Erre a helyszínen sírkert emlékeztet, Kisrozvágy mellett pedig egy látogatható emlékpark mutatja be, hogyan éltek a magyar elődök Árpád vezér korában.
– Nyugat-európai országokban járva tapasztaltam, hogy csakis a tőke képes igazi gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre – mondja Barati Attila, aki szerint az önkormányzatok csak a megfelelő körülmények kialakítását vállalhatják. A bodrogközi települések azt szeretnék, ha a befektetők felfedeznék ezt a kistérséget. A pácini polgármester szerint e vidék települései a határ két oldalán akár egy hétig is képesek programot, látnivalót kínálni egy családnak. Reméli, hogy ezt az idegenforgalmi vállalkozók is mihamarább felismerik, és megkezdik azokat a turisztikai fejlesztéseket, amelyekre eddig hiába vártak a bodrogköziek.
– Népszabadság –
