A szlovák kormány ezen a héten tárgyal az új oktatási törvény tervezetéről, amely jelenlegi formájában a magyar anyanyelvű oktatáson ejt majd súlyos csorbát, ezért annak visszavonása vagy szakszerű átdolgozása elengedhetetlen – vélekedett A. Nagy László, a szlovák parlament kisebbségi és emberjogi bizottságának elnöke. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselője Hrubík Bélával, a Csemadok elnökével és – a szakértőnek felkért – Szarka Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének vezetőjével közösen jegyzett, az MKP-val és a magyar szakmai szervezetekkel is egyeztetett dokumentumot juttattak el a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsát vezető Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyetteshez, melyben felsorakoztatják a tervezet tarthatatlanságát bizonyító érveiket.
Az állásfoglalás 14 pontot tartalmaz, a szerzők ezekben fejtik ki, miért lenne kívánatos az oktatási törvénytervezet visszavonása, illetve átdolgozása, elsősorban a magyar nyelvű iskolákat érintő részeit illetően.
„A reformköntösbe öltöztetett és szakmailag sem elfogadható törvénytervezet a múlt század hetvenes éveinek rossz emlékű törekvéseit idézi, amikor a szocialista pártállam magyar iskolák elleni intézkedéseinek csak a szlovákiai magyarok országos ellenállása vetett gátat. Idézi egyszersmind a rendszerváltás utáni időket, amikor a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezében levő oktatási tárcának a magyar oktatás ellen indított offenzívája ismét a szlovákiai magyarok tömeges ellenállásával találta magát szemben” – mondta az MTI-nek A. Nagy.
A politikus arra emlékeztetett, hogy a tervezet egyértelműen bizonyítja: a Fico-kormány nem tartja meg a nemzetiségi jogok status quojának megőrzésére tett ígéretét.
„Nemzeti büszkeség”
Most, amikor ismét az SNS kezében van a szlovák oktatási tárca, a tervezet indítékainak hátterében nyilvánvalóan megmutatkoznak az egykori, máig nem fáradó asszimilációs indítékok: a magyar iskolákban idegen nyelvként és nem Szlovákia magyar nemzetiségű polgárainak anyanyelveként, kisebb óraszámban készülnek oktatni a magyar nyelvet és irodalmat, a történelemkönyvekben csak a szlovák helységnév mellett, zárójelezve engedélyeznék a magyar helységnevek használatát.
A tantárgybizottságokban pedig máris ott ülnek a hazafias kulturális intézmény, a Matica Slovenská képviselői, olyan történészek, akik maradéktalanul azonosulnak Robert Fico kormányfő ősszlovákokról szóló elméletével, „a nemzeti büszkeség programját” meghirdető törekvésével – észrevételezik az elemzők és szakértők, köztük a szlovák akadémia történésze, a tantárgybizottságban szintén helyet foglaló Dušan Kováč.
Az ellentétes szemléletet képviselő Kováč nem a szlovákok hazafias büszkeségében látja a probléma gyökereit, hanem abban, hogy a szlovák társadalom máig nem tudott leszámolni sem a II. világháború alatti szlovák csatlósállamtól örökölt – a Matica által védelmezett – beidegződésekkel, sem a kommunista ideológiával.
Szarka László az MTI-nek nyilatkozva észrevételezte: a tét nem kicsi, hatszáz magyar anyanyelvű oktatási intézményt érintő törvénytervezetről van szó. A törvény előkészítésének folyamatából a magyar pedagógusokat és szakmai szervezeteket mégis kihagyták, mi több: a 170 oldalnyi tervezet még csak nevén sem nevezi a szlovákiai magyar iskolákat.
A szlovák tannyelv megerősítését célzó törekvés egyértelműen a szlovákiai magyar anyanyelvi oktatás kárára történik. Szarka azonban némi biztató jelet lát abban, hogy a tervezet ellen szlovák részről is elhangzottak szakmai és politikai kifogások.
Tankönyv, magyar helységnevekkel
A napokban került ki a nyomdából a magyar gimnáziumok második osztálya számára íródott történelemtankönyv, melynek szerzői Elek József, Kovács László és Simon Attila – számol be a pozsonyi Új Szó. A kiadványban kizárólag magyar nyelven szerepelnek a földrajzi nevek – a kötet végén található a könyvben előforduló szlovákiai helységnevek szótára.
Mint ismeretes, tavaly ősszel Ján Mikolaj oktatási miniszter elrendelte: csak szlovák helységnevek szerepelhetnek a magyar tankönyvekben. Később ezt annyiban változtatta meg, hogy zárójelben ott lehet a magyar név is. Ennek ellenére az Állami Pedagógiai Intézet (SPÚ) és a tárca is jóváhagyta a csak magyar helységnevekkel íródott kiadványt.
„Nem volt semmilyen alapja annak, hogy másként írjuk meg ezt a tankönyvet” – mondta az Új Szónak Simon Attila, a kötet társszerzője. Szerinte a minisztérium is úgy gondolta, nincs jogalapja annak, hogy megváltoztassa az eddigi gyakorlatot. „Ez a kérdés a kiadók és a szerzők dolga” – tette hozzá Simon.
Hírszerző
