Drágulás. Elemzők szerint egyelőre szóba sem jöhet az euróövezetben a kamatlábak csökkentése, miután a tegnap közzétett adatok szerint márciusban a vártnál is jobban gyorsult az infláció. A valutauniós országokban átlagosan 3,6, a huszonhét EU-tagállamban 3,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban, s ez évtizedes rekordnak számít. Három százalék alatti értéket csak Hollandiában és Nagy-Britanniában regisztráltak, és az euróövezeti adat meghalad minden, a valutaunió létrehozása óta mért drágulási ütemet. Magyarország 6,7 százalékos adatával a felső harmadban foglal helyet – csak Csehországban, Romániában, Bulgáriában és a balti országokban száguldott gyorsabban az inflációs vonat.
Különösen nagy jelentősége van a szlovák eredménynek, hiszen március az utolsó hónap, amely számít a 2009. januári euróbevezetésről szóló brüsszeli döntés meghozatalánál. A figyelembe vett tizenkét hónap átlagos mutatójának legfeljebb 1,5 százalékponttal szabad meghaladnia a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát. Úgy tűnik, Pozsonynak sikerül teljesítenie ezt a kritériumot, hiszen – bár az utóbbi hónapokban egyre magasabb inflációs adatokat jelentett – 2,2 százalékos átlagot tud felmutatni 2007 márciusa és 2008 márciusa között, míg az irányadó (holland, máltai és francia) mutatók átlaga 1,7 százalék körül van. A Reuters által idézett elemzők úgy fogalmaznak: Pozsony euróbevezetési terveit azt menti meg, hogy Európa-szerte felgyorsult az árak emelkedése.
Michal Musak, a Slovenská Sporitelna elemzője azonban így is csak 85 százalékos esélyt ad annak, hogy hazája januárban bevezetheti az egységes valutát, mivel az Európai Bizottság a nominális kritérium mellett az inflációs kilátásokat is figyelembe veszi, mielőtt májusban meghozza végleges döntését. A bizottság szóvivője egyébként tegnap szintén ilyen szellemben nyilatkozott. Mint mondta, a kilátások és a jelenlegi viszonylag alacsony szlovák ráta fenntarthatóságának értékeléséhez szükségük lesz az április 28-án közzéteendő makrogazdasági előrejelzésekre is.
Az áremelkedés Európa-szerte tapasztalható gyorsulásában – a világ többi részéhez hasonlóan – az élelmiszerek és az energiahordozók drágulása játssza a fő szerepet. Közgazdászok ugyanakkor aggasztónak tartják, hogy más területeken is érzékelhető az inflációs nyomás erősödése: a maginfláció 2003 áprilisa óta nem látott szintre, 2 százalékra emelkedett. Ben May, a Capital Economics elemzője úgy véli, a bérek és a termelői árak emelkedése miatt az év hátralévő részében tovább gyorsulhat az infláció.
Az infláció felpörgése a reálgazdaságban is érezteti hatását. A német ZEW kutatóintézet például részben a rendkívüli inflációs nyomással magyarázza, hogy a márciusi –32-ről áprilisban –40,7 pontra csökkent gazdasági hangulatindexének értéke – írja a Financial Times.
A rekordszintű inflációs adat hatására tegnap újabb csúcsszintre erősödött az euró a dollárral szemben. A zöldhasúból 1,5968 egységet kellett adni a közös valuta egyetlen egységéért, ilyen drága még sohasem volt az euró az 1999-es megjelenése óta. A rekordszint eléréséhez elemzők szerint az is hozzájárult, hogy az USA-ban a vártnál lassúbb lett a márciusi infláció.
vg.hu
