Esterházy Jánosra, a csehszlovákiai magyarság mártírhalált halt egykori vezető politikusára emlékeztek ma Prágában.
A kegyeleti ünnepségre a prágai motoli köztemetőben, a kommunista rendszer volt politikai foglyainak korábban jeltelen és eltitkolt közös sírjánál, a 90-es évek végén létrehozott emlékműnél került sor. Cseh történészeknek – az Esterházy család kérésének eleget téve – tavaly sikerült kideríteniük, hogy a morvaországi Mírov várbörtönben 1957-ben elhunyt Esterházy János urnája a motoli köztemető ezen közös sírjába került, itt nyugszik.
Csehországban május 10-e a kommunista rendszer áldozatainak emléknapja. A csehországi Politikai Foglyok Konföderációja ebből az alkalomból rendszeresen hivatalos megemlékezést tart a motoli temetőben, s ehhez kapcsolódott az idén nem hivatalosan a magyarok megemlékezése. A csehországi magyarok nevében az Együttélés politikai mozgalom magyar tagozatának, míg a szlovákiai magyarok nevében a pozsonyi öregcserkészek képviselői helyezték el a megemlékezés és a tisztelet koszorúit, virágait a központi emlékműnél. Az ünnepségen elhangzott beszédek méltatták Esterházy János személyiségét és életművét. A megemlékezés végén a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot.
Esterházy János a 20. század harmincas éveiben előbb a szlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt, majd az Egyesült Magyar Párt elnöke volt. A II. világháború alatt a szlovákiai Magyar Párt elnöke volt, s a pozsonyi parlamentben 1941-ben egyedül szavazott a zsidótörvény ellen. A háború után a Szovjetunióba hurcolták, Szlovákiában háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték, majd később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1957 márciusában súlyos betegen a börtönben halt meg. Holttestét elhamvasztották, de urnája elhelyezésének a helye fél évszázadon keresztül ismeretlen volt.
A csehországi magyarok 1998-ban Esterházy-emlékművet hoztak létre a mírovi rabtemetőben, ahol minden év júniusában emlékünnepséget rendeznek. Miután tavaly kiderült, hogy az Esterházy-hamvak a prágai motoli köztemetőben vannak elhelyezve, tervben van egy hasonló megemlékezés rendszeres megrendezése Prágában is. Az elképzelések szerint a motoli emlékhelyen egy Esterházy-tábla is elhelyezésre kerülne, de ehhez a cseh hatóságok hivatalos beleegyezésére van szükség. Tekintettel azonban arra, hogy Esterházy Jánost eddig sem Szlovákia és sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni – így a politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván – nehéz megmondani, hogy milyen eredménnyel végződik az esetleges táblafelállítási kérelem.
Az Esterházy-hamvak felkutatásánál nem hivatalos módon és úton nagy segítséget nyújtott a családnak Karel Schwarzenberg, cseh külügyminiszter. A Prágai Tükör című csehországi magyar folyóiratnak nyilatkozva Schwarzenberg tavaly ősszel elmondta, hogy nagy tisztelője Esterházy Jánosnak, elsősorban a háború alatti állásfoglalásaiért.
„Ne feledjük el, hogy abban az időben, amikor a németek lerohanták Lengyelországot, s ebben sajnos a korabeli szlovák állam is segítséget nyújtott nekik, Esterházy segítette a lengyel menekülteket. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a szlovák parlamentben ő volt az egyedüli, aki az antiszemita törvények ellen szavazott. Az adott időben ez erős jellemet és bátorságot igényelt. Ezért nagyon tisztelem.” – fejtette ki az interjúban a politikus, akinek a nagymamája magyar volt.
Kokes János, Prága
