Politikai karantént vont a Magyar Koalíció Pártja köré a múlt héten a pozsonyi parlamentben ülő két másik ellenzéki párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) valamint a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). Dzurindáékat az háborította fel, hogy az MKP megszavazta a Lisszaboni Szerződést, holott a korábban elfogadott antidemokratikus sajtótörvény miatt az egykori kormányfő egységes bojkottot szeretett volna a ratifikáció során. Csáky Pál MKP-elnök helyzetét ráadásul tovább nehezítette, hogy pártján belül is botrány robbant ki: előbb azt terjedt el, hogy Csákyék politikai alkut kötöttek Robert Fico kormányfővel: ha megszavazzák a szerződést, a kormánykoalíció cserébe nem módosítja a magyarok kárára az oktatási törvényt. Később azonban az is kiderült, hogy egy MKP-Smer találkozó után állami támogatásban részesült az a könyvkiadó, amely Csáky legújabb regényét publikálja.
Ezzel Csáky helyzete saját pártján belül is kényessé vált – valószínűleg nem vigasztalta az elnököt, hogy a szélsőséges, magyarellenes Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke közben „tökös gyereknek” nevezte a ratifikáció támogatásáért.
Simon Zsolt, aki a korábbi SDKÚ-KDH-MKP koalíció idején földművelésügyi miniszter volt 2006-ig, nyíltan hazugsággal vádolta meg Csákyt, aki emiatt Simon kizárását kezdeményezte. Az MKP öt képviselője: Andruskó Imre, A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla és Gál Gábor május 5-én közös nyilatkozatban állt ki Simon mellett, mert szerintük az Etikai Bizottság döntése ellentétes az MKP Alapszabályával.
Pillanatnyilag tehát mind Csáky, mind az MKP elszigetelt helyzetben van, de ez az állapot valószínűleg nem lesz tartós. Öllős László szlovákiai magyar elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke azt mondta, nem valószínű, hogy a Dzurindáék által meghirdetett karantén tartós lenne – a közös érdekek ugyanis felülírhatják a jelenlegi indulatokat.
„Számos jelentős ügy lesz a közeljövőben, ahol az SDKÚ-nak és a KDH-nak elemi érdeke lesz a magyar párt támogatásának megnyerése” – mondta Öllős László. Ilyen például, hogy a sajtótörvény ügye még nem zárult le, hiszen az ellen az európai konzervatív pártok is tiltakoznak.
Mindhárom szóban forgó politikai erő ennek a frakciónak a tagja egyébként az Európai Parlamentben, így ezért is érdekes lenne, ha odahaza befagyasztanák kapcsolataikat. Elősegítheti az enyhülést, hogy az Európai Néppárt (EPP) vezetése hamarosan Szlovákiába látogat – éppen az MKP kongresszusának vendégei lesznek. Az EPP vezetői már jelezték, hogy szívesen találkoznának az SDKÚ-val és a KDH-val is.
Jövőre köztársasági elnök választások lesznek Szlovákiában, és egy ellenzéki összefogás esetében lehet, hogy esély nyílik az egykori HZDS tag, Ivan Gasparovic megbuktatására. A potenciális esélyes az SDKÚ-tag Iveta Radicova lehetne. „Bár Gašparovič egyelőre jóval népszerűbb nála, egy jó kampánnyal fel lehetne hozni Radičovát is, aki sokszor hallatja hangját szociális ügyekben, és komoly tartalékai lehetnek még a választók között” – mondta ezzel kapcsolatban Öllős László.
Egy másik tényező viszont mindezek ellen szól: ha az MKP 2010 után kormánypárt szeretne lenni, nincs más választása, mint felsorakoznia Fico mellé előbb-utóbb – az ugyanis szinte biztosnak látszik, hogy a Smer két év múlva újrázni fog. Az Európai Szocialisták Pártjáról (PES) tudható, hogy szeretné rávenni Ficót: az SNS-t cserélje le inkább a kisebbségi pártra, és egy ilyen megoldás elfogadható lenne az EPP-nek is.
Érdekes egyébként, hogy a PES-ben jelenleg felfüggesztett tagsággal bíró Smer (a Slotával kötött koalíció miatt jött a büntetés) rehabilitálásáért éppen magyar szocialista EP képviselők lobbiznak. Igaz, az ügy az MSZP-t is megosztja, a párt egyik külkapcsolatokkal foglalkozó tagja, Szanyi Tibor korábban azt mondta lapunknak, ő személy szerint nem támogatná Ficóék visszafogadását, amíg meg nem szakítják kapcsolataikat a szélsőségesekkel.
Más kérdés, hogy a PES már a két évvel ezelőtti kormányalakítás idején is erre próbálta rábírni Ficót, aki nyíltan semmibe vette a kérést. Pozsonyi magyar politikai körökben azonban információink szerint elterjedt a nézet, hogy az MKP most már a koalícióra játszik.
„Azért ezzel kapcsolatban még semmi sem biztos, hiszen 2010 még messze van, de tény, hogy a három mostani ellenzéki pártnak együttvéve sem valószínű, hogy esélye lesz kormányt alakítani” – mondta Öllős László. Az is tény, hogy az MKP – ez egyébként kisebbségi párti helyzetéből következik – mindig is arra törekedett, hogy lehetőleg mindkét oldal felé kormányképes maradjon, hiszen érdekvédelmi szerepét így tudja a leghatékonyabban végezni.
Csákynak pedig az MKP elnöki tisztségéért sem kell aggódnia: egyetlen potenciális ellenfele, Bugár Béla (korábbi elnök) már jelezte, hogy nincsenek vezetői ambíciói, rajta kívül pedig nincs jelentős támogatással bíró személy, aki veszélyeztethetné pozícióját. Maga az MKP egyébként őrzi 10 százalék körüli támogatottságát a választók között, ami a magyarok számára aggasztó lehet az az, hogy az SNS még növelni is tudta népszerűségét az elmúlt időszakban.
HírSzerző, Kósa András
