Szlovákia eurobevezetése precedens lehet a többi, Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) csatlakozni kívánó ország számára. Azonban az elemzők egyértelműen hangsúlyozzák a szlovákok eurobevezetésével kapcsolatos kockázatot is, miszerint a szlovák példa (alacsony, de aggodalomra okot adó infláció) esetleges későbbi „kudarca” késleltetheti az eurozóna további bővítését, fokozhatja a döntéshozók szigorát – áll a JPMorgan elemzésében.
Szlovákia euroövezeti csatlakozásának további fontos aspektusa, hogy a többi GMU-ba igyekvő – eurobevezetésre kötelezettséget vállaló és az EU-átlagnál alacsonyabb jövedelmű – uniós tagállam számára felveti a bevezetés időzítésének dilemmáját:
•Kivárni a konvergenciafolyamatokból adódó magasabb inflációs időszak végét
•Vagy „csak” szigorúan megfelelni a referenciaidőszakban a kemény kritériumoknak (lásd Szlovákia példája)
Mindez az uniós hatóságok vállára is jelentős terhet helyez, mivel annak ellenére engedélyezték a szlovák euro bevezetését, hogy az Európai Központi Bank (EKB) komoly aggodalmát fejezte ki az infláció fenntarthatóságát illetően. Szlovákia teljesítette ugyan a referenciaidőszakban (2007. március – 2008. március) az inflációs kritériumot, azonban félő, hogy a pénzromlás ütemének alacsony szintje hosszabb távon fenntarthatatlan.
Ezért jogosan merülhetnek fel azok az elvárások az EU-döntéshozók irányába, hogy a meglevő 5 gazdasági kritérium teljesítésének szigorú ellenőrzése mellett más feltételek is szerepeljenek (1 főre jutó GDP minimális szintje, vagy az eurozónabeli árszínvonalhoz közeli érték) a konvergencia értékelésekor.
A kelet-európai régió országainak 1 főre jutó GDP adatai nemcsak az eurozóna szintjétől, hanem az Európai Unió átlagától is elmaradnak. A sor legvégén a két „újonc” EU-tagállam, Románia és Bulgária kullog, az élen a már euroövezeti Szlovéniát Csehország követi, Magyarország a 2006-tól kezdődően inkább távolodik az EU átlagától az 1 főre jutó GDP tekintetében.
A JPMorgan elemzői nem túl optimisták a szlovák infláció 2009-es kilátásait illetően, ugyanis véleményük szerint a drágulás mértéke, a referenciaérték felett (4% körül) alakulhat. Bár több tényező is az alacsony infláció irányába hat (mérsékelt bérnövekedés, erődsödő verseny a kiskereskedelemben, adminisztratív intézkedések), a tanulmány kiemeli, hogy Szlovákia felzárkózási folyamatának még közel sincs vége.
Központi kérdés: erős átváltási árfolyam az alacsony infláció érdekében
Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke ezúttal egy vasárnapi tv-nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „a kormányzat az erős átváltási árfolyam mellett fog harcolni, és biztosak vagyunk abban, hogy ez jelentős segítséget adhat az esetleges, 2009-ben fellépő inflációs nyomások elkerüléséhez”. Ezidáig úgy tűnik, hogy a korona/euro árfolyam rögzítéséről július elején döntenek, és várhatóan a szlovák döntéshozók felhasználják a következő heteket arra, hogy még inkább kifejezzék akaratukat az erős árfolyam mellett.
A JPMorgan várakozásai szerint az átváltási árfolyam 31.5 és 32.5 között alakulhat, egy áprilisi Reuters felmérés alapján az elemzők 32.5-ös szintre várják az árfolyam rögzítését. Az Európai Bizottság múlt heti döntésének következtében a szlovák korona újabb csúcsot döntött, a jegyzések a 32-es szint alá süllyedtek az elmúlt napokban.
portfolio.hu
