A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a múlt heti ülésén elfogadta a gazdasági albizottságnak a Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra- és tömegközlekedés-fejlesztés aktuális kérdéseiről szóló előterjesztését. A terjedelmes összefoglalót Baráth Etele, a bizottság elnöke ismertette. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Farkas Ivánt, az MKP Országos Tanácsának elnökét:
Képviselő úr, Ön a Kárpát -medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) gazdasági albizottságának felvidéki tagja. Ön szerint mik a legsürgősebb teendők a határmenti kistérségek gazdasági együttműködésének elősegítése érdekében ?
Úgy vélem, nagyon sürgető feladat a Magyarország és a szomszédos országok határvidékén, esetenként a határ túloldalán is tevékenykedő vállalatok, vállakozások működését elősegítő intézkedések megfogalmazása. Magyarország és szomszédos országainak többsége az Európai Unió tagjává vált, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia immár a schengeni övezetbe tartozik, azonban a ma érvényes törvényes keret sok esetben akadályozza a határon átívelő gazdasági tevékenységet, iparosok, kis- és középvállalkozók kereskedelmét, szolgáltatásainak bővítését, kiterjesztését a határ túloldalára. Több jogi és adminisztratív akadály merül fel. Első lépésben fel kellene térképezni a mai állapotot a határvidékek szerint, majd felvázolni a vállalkozói környezet fejlesztésének lehetőségét, a határon átívelő gazdasági kapcsolatok serkentésének, jobbításának eszközeit.
A határok mentén elterülő települések és megyék összehangolt együttműködését kell előmozdítani az Európai Unió strukturális alapjai által megnyíló források hatékony megpályázásahoz, különös tekintettel az Európai Területi Együttműködés Operatív Programra, ami az Interreg programok helyébe lép. Ehhez kell létrehozni hatékony tájékoztató és tanácsadó hálózatot, vagy össze kell hangolni az eddigi hálózatok tevékenységét.
A határ menti kistérségek számára meg kell fogalmazni az együttműködés keretét a környezetvédelem területén. Az új ipari vagy kommunális jellegű beruházások tekintetében a potenciális környezetszennyezést kell kiküszöbölni vagy a szennyvíztisztítást kell hatékonyan megoldani a határmenti régiókban, hiszen az országhatár immár nem elválaszt, hanem összeköt.
Milyen előnyök származhatnak az EGTC-k – Európai Területi Együttműködési Csoportok létrehozásából a határ menti kistérségekben?
Előnyök származhatnak abból, ha a határmenti, szomszédos kistérségek által létrehozott jogi személy, az EGTC pályázik pl. az Európai Területi Együttműködés Operatív program keretében a települések vagy megyék, megyei intézmények helyett. Az EGTC, mint jogi személy egészségügyi, kulturális, szolgáltató intézményeket hozhat létre vagy integrálhatja a meglévők hatásköreit. Ott van ennek kimelten fontos jelentősége, ahol a határ egyik oldaláról munkavállalók tömegesen ingáznak munkahelyükre a határ túloldalára vagy a határmenti kistérségek jellege, egészségügyi intézményeinek struktúrája teljesen eltérő. A szomszédos kistérségek intézményrendszere kiegészítheti egymást, rendszerbe kapcsolhatók az egyes intézmények. Brüsszelben komoly előrelépés jelei mutatkoznak az egészségügyi biztosítási rendszer átértékelésében, hiszen az Európai Unió tagországaiban az egészségügyi biztosítás eddig nemzeti alapon működött. A határ menti régiók számára rendkívül pozitív változás lenne, ha az egyik szomszédos ország polgára a nemzeti egészségügyi biztosításával ellátogathatna a másik szomszédos ország egészségügyi intézményébe, ahol a beavatkozást egészségbiztosítója éppúgy térítené, mintha odahaza látogatott volna el a kórházba.
Köszönjük az információkat.
Felvidék Ma, pog, on
