Kevés település dicsekedhet azzal, hogy negyven éven át sikerül egy jeles naphoz párosítva bált szervezni. Naszvadon 1969 óta a Csemadok helyi szervezete évente megrendezi a hagyományos Vince –napi bált.
Vince napjának megülése ennek a felkészülésnek az alkalma, amikor az időjárást figyelve, annak alakulásából messzemenő következtetéseket vontak le az évi kenyérgabona-termésre, a szántóföldi növénytermesztésre, a kerti növény- és szőlőtermesztésre, a bortermésre. Vince azonban az egymásra figyelés, az egészség, a gyógyító borok, likőrök, teák fogyasztásának is időszaka volt. Az egészség megőrzése, a betegség megelőzése rendkívül fontos volt a paraszti gazdaságokban, hiszen csak a maguk munkaerejére támaszkodhattak a természettel együtt élő világban. De kis is volt tulajdonképpen Szent Vince? Hispániai vértanú, Szent Valér püspök diáka. A Római Birodalom Hispániai részén a keresztyén üldözés idején, 340-ben a hite miatt megkínozták, de a szolga nem tagadta meg hitét, a kínzások következtében meghalt. A halottat kitették a város melletti rétre, és a monda szerint az égből leszállt egy madár és a hullát eltakarító vadakat elriasztotta. Ezután szákba varrták és bedobták a tengerbe, de a hullámok mindig kivetették a partra. A kínzók vezetője miután nem tudott megszabadulni a hullától és érezte, hogy az áldozat milyen állhatatos volt, felkiáltott: Vicentus! Azaz győzedelmes. Nem tudta hitében megváltoztatni, de halála után sem tudott megszabadulni tőle. A keresztyénüldözés után Vincét szentté avatták és a halászok, valamint a szőlőtermesztők védőszentje lett.
Napja termésjósló nap. Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum=bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni, többfelé vidáman ülik meg ünnepét, mert azt tartják, hogy ez a nap a „szőlővessző pálfordulója”. Hetekkel előbb megbeszélik a gazdák, kinek a szőlejében ülik meg a Vincét. A megbeszélt napon szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret csomagolnak, és szánkón a hegyre mennek a legtávolabbi szőlőbe. Mulatozás közben természetesen a borosüveg is kézről kézre jár. Evés után gömböcöt akasztanak egy tőkére, hogy a gömböchöz hasonló nagyságú fürtök teremjenek. Mielőtt hazamennek, vincevesszőt metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák. A tapasztalatokat így fogalmazták meg: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Ezért is köszöntötték a Vincéket ilyen és hasonló versikékkel: Ha megcsordul Vince, megtelik a pince. Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince? Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét, Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd!
A 40 Vince –bál vendégeit ifj. Szőlőssy Sándor és cigányzenekara fogadta, majd a Garamszentkeresztről érkezett táncospár –bemutatója nyitotta meg a bált. Dobosi Róbert, a Csemadok helyi szervezetének elnöke nyitotta meg a jubileumi bált. A háromszáz vendég részére a talpalávalót a kisbéri Syncron zenekar, a koktélbárban a nótakedvelők számára a cigányzenekar szolgáltatta a zenét.
Felvidék Ma, (M), Holop Ferenc felvételei
Az Ipolyságról érkezett cigányzenekar kíséretében reggel hét óráig nótáztak a vendégek
Dobosi Róbert, a Csemadok elnöke nyitotta meg a jubileumi Vince –bált
A koktélbárban a legkülönfélébb italok közül választhattak
Az ünnepi vacsorát Bazsó Gyula –vőfély vezetésével tálalták fel
Az éjszaka folyamán mindenki kedvére kidalolhatta magát
A bált a Garamszentkeresztről érkezett táncospár nyitotta meg
