Válságban sem csökken a támogatás – így lehetett volna összefoglalni a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tisztségviselői által megtartott sajtóbeszélgetést. Mert a gazdasági recesszió és a támogatáscsökkenés együtt járó fogalmak válsághelyzetben.
A Szülőföld Alapból – derült ki Nagy Imre igazgató összefoglalójából – idén is 2 milliárd áll rendelkezésre azok számára, akik pályázati úton szeretnének a támogatásból részesedni, esetleg 100 milliós bővítés is várható. Emellett továbbra is érvényben van a Szülőföldön magyarul oktatási támogatás, amelynek támogatási köre a 2007/08-as tanév szerint alakul majd. Csak az arányok szemléltetésére álljon itt, hogy Románia 123 ezer magyar tanulójára, továbbá 6 ezer egyetemi és felsőoktatási intézményben tanuló hallgatójára 2 milliárd 700 millió forint támogatás áll rendelkezésre a magyar költségvetésben. A szlovéniai részesedés (414 tanuló és 3 egyetemi hallgató) a folyó 2008/09-es tanévben közel 10 millió forintot tett ki.
Az új alapokra helyezett, egy-egy ország kisebbségeinek belső ügyeibe való be-nem-avatkozáson alapuló nemzetpolitika egyik fontos kitétele volt a támogatás mellett a fejlesztéspolitikai ösztönzés és a partnerkapcsolatok kiépítése, amelyek a „többségi közegnek” is fontosak lehetnek. Tudjuk ugyanis, hogy nemzeti identitásból csak nagyon korlátozott számú kisebbségi egyén élhet meg.
Nagyobb hangsúly esik az Európa nyugati régióiban élő magyarságra is. Ők sokáig – mint nem autochton kisebbségek – mindenféle támogatásból kimaradtak. Az ezek körében végzett felmérések azt mutatják, hogy komoly igény mutatkozik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát oktató pedagógusokra, taneszközökre és programokra. „Becsatornázásuk” új kihívást jelenthet.
A szakállamtitkárság vezetője, Gémesi Ferenc szerint a nemrég alapított Szórvány Tanács legalapvetőbb feladatának számít majd a szórványban élők, vagy az erősen szórványosodásnak indult magyarság problémáinak régiónkénti meghatározása. Ezek problémái másfajta elbírálást igényelnek. A sajtóbeszélgetés végén a magyar újságírás és média területén beállt „új helyzetről” is szó esett. Éppen a jelenlévő hazai és külhoni újságírók részéről hangzottak el kérdések. Például hogyan lesz lehetséges az egységes nemzetpolitika nélkül a hazai és a külhoni médiát is ötvöző médiatörvényt és újságírást megalkotni. A készülő médiatörvényben mindenképpen helye lenne a külhoni média törekvéseinek is, hiszen ez utóbbi is az európai színvonalú újságírást kíván megvalósítani, s céljaiban sem különbözik a magyarországi újságírástól. Vagyis nem kellene, hogy különbözzön!
(Népszava, Bence Lajos – Identitásból nem lehet megélni)
