Az Európai Parlament (EP) képviselőinek jogi helyzete sokban hasonlít, néhány ponton pedig értelemszerűen eltér a nemzeti parlamenti képviselők helyzetétől, miközben javadalmazásuk már egységes uniós szabályokon alapul.
Ahhoz, hogy valaki indulhasson az európai parlamenti választásokon, az EU valamely tagállamában állampolgársággal kell rendelkeznie. Az uniós polgárok a származási tagállamuktól eltérő EU-tagországban is elindulhatnak képviselőjelöltként. A képviselőjelöltség korhatárát tagországonként eltérő módon szabályozzák.
Tilos az európai parlamenti képviselők számára, hogy egyidejűleg nemzeti parlamenti képviselőséget is vállaljanak. A szabályozás alól rövid átmeneti kivételt kapott Nagy-Britannia és Írország. További összeférhetetlenségi szabály, hogy nem lehet EP-képviselő, aki valamely tagállam kormányának, az Európai Bizottságnak, az Európai Bíróságnak, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának vagy egyéb uniós intézménynek a tagja. A tagállamoknak lehetőségük van tovább bővíteni az összeférhetetlenségi listát. Például nem lehet európai parlamenti képviselő a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság tagja, vagy a jegybank elnöke. Az EP-képviselői hely a képviselő halálával vagy lemondásával, esetleg összeférhetetlenség miatt üresedhet meg.
Kell a vagyonnyilatkozat
Mielőtt egy képviselőt a parlament tisztségviselőjének jelölnek, vagyonnyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozatot a nyilvánosság számára elektronikus úton is hozzáférhetővé tehetik.
A mentelmi jogot illetően az általános jogelvek érvényesülnek. Eszerint az európai parlamenti immunitás nem biztosít feltétlen menedéket az igazságszolgáltatással szemben a törvényszegő képviselőknek. Ha a testület indokoltnak tartja, kezdeményezheti a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Nem lehet hivatkozni e jogra olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek.
Az EP-képviselők nem kötelezhetőek a parlamenti viták és ülések látogatására. Bizonyos juttatásoktól elesnek azonban, ha nincsenek jelen a plenáris ülések felén egy parlamenti évben, vagyis szeptembertől augusztusig.
Rendzavarás esetén az elnök megvonhatja a rendzavarótól a szót, és az ülés hátralévő részére kizárhatja az ülésteremből. Különösen súlyos rendbontás esetén az elnök 2–10 napra elrendelheti a képviselő napidíjának megvonását.
Fizetés plusz juttatások
Ha már a pénznél tartunk: eddig a képviselők nemzeti képviselőtársaikkal azonos mértékű javadalmazásban részesültek. Ezt a nemzeti kormányok, végső soron az adott tagállamok adófizetői fedezték. Az idei választásoktól azonban egységesen minden képviselő megközelítőleg 7 ezer eurót kap havonta. Ezt az összeget az uniós költségvetésből fedezik – amelynek persze szintén a tagállamok befizetései adják az alapját.
A 7 ezer eurón felül az Európai Parlament képviselői számos juttatásban részesülnek. E juttatások a parlamenti feladataik teljesítése során felmerülő olyan kiadások fedezésére szolgálnak, mint a képviselői irodák igazgatási költségei, a telefon- és postai díjak, a számítógépek karbantartásának költsége, vagy éppen az utazási költségek. Ez utóbbi tétel sok vita tárgya, hiszen a havi négy strasbourgi ülésnap miatti ingázás jelentős költséggel jár.
Asszisztenseiket korábban a képviselők fizették, és bemondásos alapon vették fel ennek térítési díját – elég nagyvonalúan megállapított keret terhére – a parlamenti kasszából. Miután azonban fény derült olyan esetekre, hogy egyes képviselők rokonokat „alkalmaztak”, a parlament változtatott a szabályokon. A képviselő ugyan továbbra is szabadon dönt abban, hogy melyik asszisztensének mekkora fizetés járjon, de a visszaélések elkerülése érdekében ezt a pénzt – a képviselő rendelkezésére álló asszisztensi keret terhére – már az EP folyósítja. Ezzel együtt az asszisztensek nyilvántartott közalkalmazottá váltak.
Felvidék Ma, MTI, jag