Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tegnap ismét vagdalózva bírálta Magyarországot. Éles, személyeskedő vádakkal teli nyilatkozatában többek között azt találta mondani, Magyarország kiirtotta a területén élő nemzeti kisebbségeket.
„Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő, a volt, illetve a jelenlegi magyar kisebbségi ombudsman a magyar politikai vezetés kisebbségpolitikáját a Harmadik Birodalom politikájához hasonlították” – állította például Slota a TARS szlovák közszolgálati hírügynökségnek csütörtökön. Aztán az is elhangzott, hogy „Mélyen kiábrándítottak a szlovákiai magyar intézmények arrogáns és abszurd nyilatkozatai, illetve kezdeményezései, amelyek a magyarországi, valamint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselőivel egyeztetve szüntelenül támadják a nemrégiben elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítást”.
Ki járat le?
A magyarellenes kirohanásairól ismert Slotánál újabban ugyanis az verte ki a biztosítékot, hogy több civil jogvédő és határon túli szervezet után a magyar parlamenti pártok is nyilatkozatban, méghozzá egységes nyilatkozatban tiltakoztak a szeptembertől érvényes új szlovák államnyelvtörvény ellen. (A közlemény részleteit lásd keretes írásunkban.) Slota szerint az összehangolt magyar bírálatoknak egyetlen célja van, ez pedig Szlovákia lejáratása.
A szlovák kormánypárti politikus különösen durva kijelentési – például, hogy Magyarország kiirtotta a területén élő nemzeti kisebbségeket, és a szlovák, valamint néhány más kisebbség maradékának szinte semmiféle jogai sincsenek – a hazai politikusokat és kisebbségi vezetőket is reakcióra késztette.
Közösen a nyelvtörvény ellen
Kozma József, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának szocialista alelnöke nem gondolja, hogy a négy párti nyilatkozatban bármiféle arrogancia lenne, inkább tényszerűségről beszél. Utal rá, hogy a közlemény csupán olyan nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekre hívja fel északi szomszédjaink figyelmét, amelyekhez Szlovákia egytől egyig csatlakozott. Leszögezi, hogy a parlamenti pártok közös kiállása kapcsán ezúttal valódi egységről lehet beszélni, tekintve, hogy a dokumentumban alapvető tényekre, illetve jogforrásokra van hivatkozás.
Kérdés, mindez elég lesz-e, (nagyobb összeget nem tennénk rá – a szerk.) s ha nem, milyen további lehetőségei vannak Magyarországnak, hogy megakadályozza a szlovákiai magyar kisebbség anyanyelvhasználatát súlyosan korlátozó törvény életbe lépését. Kozma szerint az ügynek több szintje van, és ennek megfelelően kell cselekedni. A szlovák parlament által már jóváhagyott államnyelvtörvény-módosítás például az 1993 óta érvényes Szlovák-Magyar Alapszerződést is sérti. Államközi szinten is van tehát lehetőség jogorvoslatra, de mint a Külügyi Bizottság alelnöke hangsúlyozza, akár a nyilatkozatban megnevezett nemzetközi intézményekig is hajlandók elmenni, közös, négy párti tárgyalódelegációval.
„Szemenszedett hazugság!”
Visszatérve a minapi Slota-nyilatkozathoz. Minthogy a szlovák politikus konkrét személyekre, illetve közösségekre is utalt, igyekeztünk megszólaltatni mindenkit, aki a SNS pártelnökének „célkeresztjébe” került. A jelenlegi kisebbségi ombudsmant, Kállai Ernőt nem sikerült elérnünk, elődje, Kaltenbach Jenő viszont határozottan cáfolta, hogy valaha is párhuzamot vont volna a jelenlegi kormány és a hitleri rezsim kisebbségpolitikája között. Szemenszedett hazugság – kommentálta lapunknak Slota kijelentését az ex ombudsman.
Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Fuzik János elfoglaltságai miatt nem állt lapunk rendelkezésére, így tőle nem sikerült megtudnunk, mit gondol arról, hogy Ján Slota szerint fikarcnyi kisebbségi jogaiktól is megfosztva kell élniük hazánkban. A találomra felkeresett magyarországi kisebbségi vezető, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke ellenben azt nyilatkozta a HírExtrának, hogy a jelenlegi magyar kisebbségi törvénynek hála, a hazánkban hivatalosan regisztrált tizenhárom kisebbség közül egyik sincs diszkriminálva, mind szuverén jogokkal rendelkezik. Persze vannak még hibák, amiket rendbe lehetne hozni, ettől függetlenül a törvény szinte egyedülálló Európában derül ki Szarkiszján Ádám szavaiból.
Jan Slota-val készített interjút az szlovák hírügynökség három nappal az után tette közzé, hogy közreadta az Európai IVO társadalomkutató intézet nyilvánosságra hozta Szlovákiára vonatkozó, az idei második negyedévről szóló demokrácia-felmérését. Az eredmény 3,3 lett, a kritériumrendszer alapján az optimális mutató 1,0. Az év első negyedében ez a mutató még volt, 2,9, előtte pedig 2,8 és 2,6.
Felvidék Ma, Hírextra