Két- és háromoldalú konzultációt tartottak a szlovák-magyar feszültségekről a hét végén az európai uniós külügyminiszterek stockholmi kötetlen tanácskozásának helyszínén – mondta el az MTI-nek szombaton Balázs Péter külügyminiszter.
A háromoldalú megbeszélésre Carl Bildt svéd külügyminiszter részvételével került sor, mivel az EU soros, svéd elnöksége „nagy figyelemmel kíséri az unió jelenleg legnagyobb belső, tagállamok közötti konfliktusát” – tette hozzá Balázs Péter telefonon adott nyilatkozatában.
Mint kifejtette, szlovák kollégájával, Miroslav Lajcákkal folytatták a jövő heti miniszterelnöki találkozó előkészítését. A háromoldalú konzultáción tájékoztatták az EU-elnökséget egyrészt a két fél álláspontjáról a vitatott kérdésekben, másrészt a tervezett további lépésekről.
Magyarország a szlovákiai magyarság ellen irányuló, az Európai Unió értékrendjével összeegyeztethetetlen lépésnek tekinti a szlovák államnyelvtörvény június végén elfogadott módosítását, amely korlátozza a kisebbségek anyanyelvének közügyekben való használatát. Emellett elfogadhatatlannak tartja, hogy Pozsony megakadályozta Sólyom László magyar államfő részvételét a Révkomáromban felállított Szent István-szobor augusztus 21-i avatásán.
„Most minden szem a jövő heti miniszterelnöki találkozóra tekint, és attól várják, hogy a két ország megtalálja a megfelelő lépéseket ezeknek a konfliktusoknak a kezelésére” – jegyezte meg Balázs Péter.
Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én Szécsényben találkozik egymással.
A találkozó várható napirendjével kapcsolatban Balázs Péter úgy fogalmazott, reméli, hogy az együttműködési programok folytatására is lesz lehetőség.
„Őszinte szándék van bennünk magyar részről, hogy a konfliktusos problémák megvitatása után lesz idő és mód az együttműködési projektekre (azok áttekintésére) is, de a sorrend nem változhat. A problémákkal kell kezdenünk, s amilyen mértékben azokon sikerül megnyugtatóan túljutnunk, olyan mértékben fogunk hozzáférni” a többi kérdéshez – mondta, az utak összekapcsolását, újabb hidak építését, az energiarendszerek összekötését, illetve a fiatalság közötti kapcsolatok fejlesztését említve a fontosabb feladatok között.
A stockholmi kötetlen külügyminiszteri tanácskozást összegezve a magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a résztvevők áttekintették a világ válságövezeteit és az azokkal kapcsolatos uniós érdekeket. Szó volt a közel-keleti békefolyamat állapotáról, az iráni és az afganisztáni, valamint a pakisztáni helyzetről. Ezek közül „Afganisztánban a leginkább markáns az uniós jelenlét – s ebben Magyarországnak is említésre méltó szerepe van -, másutt pedig nagy szimpátiával kezeljük, és próbáljuk támogatni az Obama-kormányzat kezdeményezéseit” – mondta.
A résztvevők az EU globális külpolitikai szerepéről folytattak még általános eszmecserét, s ennek költségvetési vonatkozásait is áttekintették.
Külön tanácskozást tartottak a tagjelölt Horvátország, Törökország és Macedónia külügyminiszterével. Mindhárman beszámoltak róla, hogyan készülnek az uniós tagságra, s a résztvevők kommentálták ezeket a beszámolókat.
MTI, Felvidék Ma
