A Felsőpatonyi Református Egyházközség lelkésze és presbitériuma szeretettel hív és vár minden érdeklődőt felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül az alábbi evangelizációs alkalmakra, melyekre 2009. december 3-6. között kerül sor a gyülekezet templomában. Az evangelizációs szolgálatokat Nt. Végh Tamás, a Fasori Református Egyházközség lelkésze tartja Budapestről, esténként 18.30 órai kezdettel. Egyedül a vasárnapi alkalom kezdődik reggel 9.00 órától.
JÉZUS MŰTÉTET VÉGEZ A FALU SZÉLÉN
Igehirdetés-sorozat János evangéliumának 4. része alapján
Felsőpatony; 2009. december 3 – 6.
December 3. (csütörtök), 18.30: JÉZUS KÉR Jn 4,1-14
December 4. (péntek), 18.30: AZ ASSZONY KÉR Jn 4,10-15
December 5. (szombat), 18.30: JÉZUS MŰT! Jn 4,16-26
December 6. (vasárnap), 9.00: ÉLŐ VÍZ KORSÓJA Jn 4,27-42
(Végh Tamás 1947-ben egy ötgyermekes lelkészcsalád második gyermekeként született. Szülei nemcsak hívő életet éltek, hanem igen tevékenyen részt vettek a háború utáni ébredésben, evangelizációs szolgálatokban. A közeget, amelyben Isten szolgálatot bízott rá, ő maga a legjobban így jellemez: „Ennek a fiatal lelkipásztornak senki sem szólt, hogy már rég lejárt a hit világa, ez még mindig úgy jár-kel itt, mintha még lenne Isten és lenne értelme annak, amit tesz.” Életrajza egy külön cikket érdemelne.) ______________________________________________________________
Mi is az az evangelizáció?
Az evangelizáció szó jelentése: az evangélium, tehát az isteni jó hír terjesztése, továbbadása az emberek irányába. A tökéletes jó hír. Igehirdetés, csak intenzívebben, gyakorlatiasabban, többféle, a megszokottól eltérő módszereket is alkalmazva.
Pár érv amellett, hogy miért fontos az evangelizáció:
Mi, keresztyének, a Szentírás kijelentései alapján, milliók életének valóságosan pozitív irányba történő megváltozása mellett hisszük és valljuk, hogy mind családi, munkahelyi vagy társadalmi problémáink, konfliktusaink egyedüli teljes rehabilitációja egyedül és kizárólag az önmagát kijelentő Istennel és Jézus Krisztussal megoldható. A emberiség problémáinak a gyökerét manapság sokan és sokféleképpen próbálják kezelni, eltüntetni. Egyesek úgy, hogy magát a meglévő bajt ignorálják, egyszerűen nem vesznek tudomást róla. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a reklámokban a gyors fájdalomcsillapítók. Pénzcentrikus világunk hozzászoktatott bennünket, hogy könnyebb lenyelni mondjuk egy „Saridont”, mint elkezdeni keresni a rendszeresen jelentkező fejfájás vagy derékfájás gyökerét. Pedig a gyors fájdalomcsillapító nem a fájdalmat csökkenti, csak elvágja a fájó végtag és az agy közti kapcsolatot. Továbbra is fáj, csak az illető egy darabig nem tud róla. Isten Jézus által olyan teljes mértékű helyreállítást, gyógyulást kínál emberi kínjainkra, bajainkra, amelyek nem ideig-óráig tartó fájdalomkiesést, hanem tartós javulást és teljes gyógyulást adnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindennemű problémánkra! Pál apostol azt mondta: „Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít” (Fil 4,13). Nem sok mindenre, hanem mindenre! De ezt csak az élheti át, aki odaszánja magát Jézus követésére. Még érthetőbben: nem csak elmegy az áldott orvoshoz, hanem engedi is magát meggyógyítani.
Kinek ajánljuk az evangelizációt?
Mindenkinek, aki nem érzi magát száz százalékosan boldognak, lelki vagy testi értelemben egészségesnek. Jézus maga mondta: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek… Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket” (Mt 9,12-13). Az egészséges ember nem ül fél napokat az orvosi váróteremben és nem sértődik meg azon, hogy az orvosra kell várnia, mert meg szeretne gyógyulni. Ezért amikor az orvos behívja, nem mondja sértődötten, hogy őt hagyják békén, mert ő egészséges, hanem készséggel elfogad szinte bárminemű segítséget. Mi gyakran megtesszük, hogy templomokban vagy azokon kívül is úgy hallgatjuk Isten igéjét, hogy azt mondjuk: amit hallottam, az rám éppen nem érvényes, de az jó lett volna, ha az ismerősöm hallja, mert elgondolkodhatott volna az életén. Aztán csodálkozunk, ha nem gyógyul az életünk. Pál apostol azt mondta magáról: a bűnösök között az első vagyok én. Egyrészt azért, mert pontosan tudta, hogy Istennél nincsenek skatulyák a szerintünk kisebb, közepes és nagyobb bűnök osztályzása részére. Az Írás igazsága szerint: „nincsen igaz ember egy sem” (Róma 3,10), továbbá „mindenki vétkezett és híjával van az Isten dicsőségének” (Rm 3,23). Isten nem ember. A legkisebb bűnünk is elválaszt tőle. Isten azonban irgalmas és tökéletes bűnbocsánatot kínál mindannyiunk számára, egyedül Jézus Krisztus váltsága által. Ezért az evangelizációra mindenkit hívunk és mindenkinek ajánljuk – szeretettel. Isten bennünket is elfogad, nekünk is el kellene fogadnunk másokat. Gyűlölni kellene a bűnt, de szeretni a bűnöst! Mindezt csak kellő empátiával lehet. A gyülekezet és a templom nem azért van, hogy egymásra mutogassunk: lám, ez ilyen vagy olyan a hétköznapokban… és ez beszél?! Mint ahogyan egy orvosi váróteremben sem szoktuk el- és megítélni egymást a betegségünk fajtája és súlya szerint. Gyógyulásra mindnyájunknak szüksége van. Jézus mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű” (Mt 11,28).
Vámos Béla lelkipásztor
Felvidék Ma
