Március 22-23-án Ipolynyéken találkoztak a meghatározó és őshonos szlovákiai nemzeti kisebbségi népcsoportok képviselői, hogy megvitassák, milyen helyzetben vannak napjainkban, és milyen lépések megtételére van óhatatlanul szükség a jövőben, hogy identitásukat, kultúrájukat, anyanyelvüket megőrizhessék. A tanácskozás életre hívásában fontos szerepet játszott a kisebbségek és a köztársasági elnök, valamint a kisebbségügyi kormányalelnök újévi találkozója, ahol ösztönzést kaptak egy közös törvényjavaslat-csomag előterjesztésére.
A nemzeti kisebbségek helyzetének és jogállásának komplex rendezéséhez a cseh, a magyar, a német, a roma, a ruszin és ukrán kisebbség képviselői az alábbi kérdéskörök törvényi rendezését tartják szükségesnek:
1. Szülessen komplex törvény a kisebbségek jogállásáról és védelméről (ún. kisebbségi törvény)
A kisebbségi törvény tartalmazza, kik tartoznak a nemzeti kisebbségekhez, határozza meg a szlovákiai kisebbségek típusait, és definiálja alkotmányos jogállásukat.
A törvény teremtesen keretet
– a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak hatékony érvényesítésére, a kisebbségek sokoldalú fejlődésére, identitásuk szabad kinyilvánításához, megőrzéséhez és fejlesztéséhez, beleértve a szükséges intézmányi és pénzügyi háttáér biztosítását is (Alkotmány, 34. cikkely,1. bek., Keretegyezmény, 15. cikkely)
– a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek teljes és hatékony egyenlőségéhez a többségi nemzethez tartozókhoz mérten a gazdasági, a társadalmi, a politikai és kulturális élet minden területén (Alk. 12.cikk., Keretegyezmény 4. cikk.)
– a nemzeti kisebbségeknek, hogy hatékonyan vehessenek részt az őket érintő döntések meghozatalában (Alk. 34. cikk, 2c bekezdés, Keretegyezmény 15. cikkely), például
• kapjanak képvisleti lehetőséget a kisebbségek az SZK Nemzeti Tanácsában
• létesüljön központi államigazgatási szerv a nemzeti kisebbségek ügyeinek intézésére
• a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok kormányzati tanácsának az alapszabálya változzon meg úgy, hogy az valóban hatékony konzultációs szerve legyen a nemzeti kisebbségeket érintő döntéshozatalnak
• alakuljanak konzultatív és tanácsadó szervek a közigazgatás és az önkormányzatok regionális szintjein is.
A törvényelőkészítés folyamatába tevőlegesen és hatékonyan kapcsólódhassanak be az egyes nemzeti kisebbségek képviselői, mégpedig a reprezentativitás és a felzárkóztatás elvének együttes tiszteletben tartása mellett.
2. Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról
Javasoljuk a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvény módosítását az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlásaival összhangban (Alk. 34. cikk, 1bek., továbbá a 2a és 2b; Keretegyezmény 5., 9., 10., 11. és 12. cikk.), az alábbi elvek tiszteletben tartásával:
– a törvény kidolgozása előtt szülessen megalapozott és elfogulatlan jelentés a vegyesen lakott területek valós kisebbségi nyelvhasználatáról; a jelentés előkészítésébe vonják be a nemzeti kisebbségek képviselőit, illetve a vegyesen lakott területeken élő szlovákság képviselőit;
– a törvény biztosítson végrehajtási keretet azoknak a kötelezettségeknek a megvalósításához, amelyeket a Szlovák Köztársaság a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásával felvállalt.
3. Törvény a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról
E törvény célja, hogy feltételt teremtsen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kultúrájuk megjelenítéséhez, megőrzéséhez és hatékony fejlesztéséhez való alkotmányos jogának végrehajtásához, a szükséges intézményi és anyagi háttér biztosításával (Alk. 34. cikk.,1. bek., Keretegyezmény 5. cikk.);
– javasoljuk, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozása közvetlenül az állami költségvetésre kapcsolódjon, beleértve az állami támogatási keret arányos százalékos emelését a kulturális értékteremtés, alkotás, terjesztés és bemutatás költségvetési fejezetében;
– alakuljanak regionális nemzetiségi közművelődési központok a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására;
– a központi költségvetés finanszírozzon legalább egy-egy hivatásos színházat és hivatásos népművészeti együttest minden nemzeti kisebbség részére;
– a központi költségvetés finanszírozza az önálló nemzetiségi múzeumokat;
– létesüljenek regionális nemzetiségi szabadidő-központok;
– a nemzeti kisebbségek problémakörének kutatása kapjon intézményi támogatást.
A tanácskozás leszögezte, hogy az 1989 novemberét követő társadalmi és politikai fejlődés, ahogy a Szlovák Köztársaság megalakulását követő időszaké is, új lehetőséget teremtett a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és szervezeteik individuális fejlődésére. Az SZK Alkotmánya, főleg annak 34. cikkelye, az antidiszkriminációs törvény, továbbá az ET Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája általánosságban véve garantálják a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát és sajátos jogait. Az a véleményünk azonban, hogy továbbra is hiányoznak azok az egyértelmű törvényi, intézményi és politikai garanciák, amelyek nemzetiségi közösségeink sokoldalú fejlődését hosszú távon biztosíthatnák, és az elvi egyenlőséget a társadalmi élet minden területén valóságossá tennék, ezáltal megfékeznék közösségeink gyors asszimilálódását, mely napjainkban tapasztalható.
Ezen javaslatunkat megküldjük a többi kisebbség képviselőinek, Dušan Čaplovič kormányalelnöknek azzal a kéréssel, hogy tűzze a kormány kisebbségi tanácsa ülésének napirendjére, valamint Ivan Gašparovič államfőnek azzal a kéréssel, kezdeményezzen róla szakmai konzultációt saját védnöksége alatt.
A tanácskozás résztvevői:
Hrubik Béla – Csemadok, elnök
Balogh Gábor – Csemadok, alelnök
Pavel Doležal – Szlovákia Cseh Egyesület, elnök
Stanislav Daniel – Roma Közpolitikai Intézet
Ondrej Pöss – Kárpáti-németek Egyesülete, elnök
Petőcz Kálmán – Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, szóvivő
Vladimír Protivňák – Ruszin Megújhodás, elnök
Miroslav Kerekanič – Ruszin Megújhodás
Peter Sokol – Szlovákia Ruszinok és Ukránok Szövetsége, elnök
Felvidék Ma, gy
